Mérleg 2005/3. [antikvár]

Részlet: A jövő kereszténységének csendes hírnöke, Roger Schütz lelkész, szerzetes, taizéi elöljáró - vagy amiként világszerte ismerték: Roger testvér - a mély fájdalom és a fájdalomnál erősebb remény kettős jelét hagyta örökül mindazokra, akikben 2005. augusztus 16-án bekövetkezett erőszakos halála sem némítja el az idő nagy kérdéseit. Pusztán a spekulatív gondolkodást megelőző gyakorlati spiritualitásról elmélkedve mintha félreértenénk a vendégszeretet hétköznapi evangéliumát, a Taizéi Közösség radikális teológiájának bátorságát. Hiszen az ingyenes és egyetemes, bonyolult kifogásokkal nem korlátozott befogadás - a jézusi boldogságok e kevéssé reprezentatív ("médiasemleges") megjelenési formája - akkor is a hivatalosan rögzített tanrendszerek rejtett horizontja marad, ha a múlt szívós konstrukciói túlélni látszanak az egyszer már megértett, egyszerű távlatra nyíló jelent. "Amikor az egyház meghallgat, gyógyít, megbékít, olyankor válik azzá, ami a legragyogóbb aspektusa: a szeretet kristálytiszta tükröződésévé" - ismételgethetjük kétkedve vagy bizakodva Roger testvér testamentumát, amelyről e számunk jegyzeteiben emlékezünk meg.