Mérleg 2008/1-2. [antikvár]

E SZÁMUNKRÓLVallási forma és hittapasztalat nyilvánvaló és az összekapcsolódásban is megőrződő különbségét a zsidó-keresz-tény hagyomány rendszerint két jellegzetes irányból értelmezi. Az egyik közelítésmód szerint a hit személyes tartományát egyedül a közvetítés szilárd nyelvi-szimbolikus formái óvhatják meg a tetszőlegesség uralmától. A másik, ettől nem függetlenül, a transzcendencia eredendő sérülékenységéből indul ki: a közvetítő intézmény működéséhez elegendő a tapasztalattól különvált Isten-retorika. Ezért is ölthet napjainkban (a 'vallás' és a 'hit' fogahnai mellett) különös teológiai jelentőséget az emberi cselekvés minősége. Megkettőzött terjedelmű folyóirat- és lapszemlénk hosszabb tanulmányai közül több is e minőségi viszonyra, a hit cselekvő megtapasztalására összpontosít. Hans Kessler Hol marad Isten, amikor teremtményei szenvednek?" című, a világban megtapasztalható rossz (teodíceai) kérdését sokoldalúan újratárgyaló gondolatmenetében egyebek közt Dietrich Bonhoejferhez csatlakozva jelenti ki: a szenvedő Isten akkor tud segíteni, ha szenvedése nem pusztán passzív elszenvedés, hanem aktív-kreatív, szenvedést gyógyító szenvedés". Werner Jeanrond, a hermeneutikai teológia német származású, angolul értekező - és Svédországban tanító - képviselője a szeretet teológiájának történeti és rendszerező áttekintésére vállalkozva mutat rá arra, hogy minden igazi szeretetélmény megnyithatja az egyént a másik mássága által a másikmássága és önmaga mássága felé". Az evangéükus Joachim Track pedig a nemzet keresztény interpretációjának összefüggésében fogalmaz meg időszerű észrevételeket. így azt is, hogy a kulturális és nemzeti identitások jó esetben önmagukat mind belső, mind külső vonatkozásban njdtott, kommurűkációra törekvő identitásokként határozzák meg".A Párizsban élő neves magyar filozófus, a matematika történeti vonatkozásait kutató Tóth Imre messziről indítja fejtegetéseit a nem-euklideszi geometriáról: életút-interjújában fontos helyet kap Auschwitz és az egész 20. század. Élő hagyomány" rovatunk világhírű szerzője, Jan Assmann professzor (Heidelberg-Konstanz) az ószövetségi képtilalom eredeti magyarázatát nyújtja és művelődéstörténeti szerepét elemzi. Kis kötetünk utolsó átfogó beszámolója megemlékezés az ez év júniusában kilencvennyolc éves korában elhunyt Tejtő Ferencről, a magyar gondolkodáskultúra jeles és színes egyéniségéről, aki folyóiratunkat is mindvégig rokonszenvvel tanulmányozta.A Mérleg késedelmes megjelenéséért ismét kérnünk kell előfizetőink megértését. Egyúttal köszönetet mondunk minden - valóban nélkülözhetetlen - támogatásért. Számlaszámunk: OTP Bank, 11702036-20654766. (M. M.)[t^ i 1 ' í-./rv /(^ ,!JI, ! i ! . ' . ! . 1 "i'. ' ' : I1 > . t,, ! . i, ( I ! . .:f 3 Ml- -', fi."'- ív!