kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bencze Imre - Mester és Tanítvány 2005. április [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/756/4572756.jpg "Bencze Imre - Mester és Tanítvány 2005. április [antikvár]")
Mester és Tanítvány 2005. április [antikvár]
Bencze Imre, Béres Bernadett, Boros Edit, Csizmadia Gertrúd, Deschmanné Pálos Emese, É. Kiss Katalin, Gombocz Orsolya, Hegedűs Attila, Horváth Kornélia, Jókai Anna, Kanyár Erika, Kautnik András, Kosztolányi Dezső, Lami Pál, Lányi András, Lewis Carroll, Liszka Gábor, Medgyesi-Schmikli Norbert, Nagy Zoltán, Németh László, Petry Annamária, Ritter Betty, Szabó László, Szokolay Sándor, Trencsényi László, Ujházy András, Valaczka András, Varga Mária
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1240 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Mester és Tanítvány 2005. április [antikvár]
Szerző:
Bencze Imre
,
Béres Bernadett
,
Boros Edit
,
Csizmadia Gertrúd
,
Deschmanné Pálos Emese
,
É. Kiss Katalin
,
Gombocz Orsolya
,
Hegedűs Attila
,
Horváth Kornélia
,
Jókai Anna
,
Kanyár Erika
,
Kautnik András
,
Kosztolányi Dezső
,
Lami Pál
,
Lányi András
,
Lewis Carroll
,
Liszka Gábor
,
Medgyesi-Schmikli Norbert
,
Nagy Zoltán
,
Németh László
,
Petry Annamária
,
Ritter Betty
,
Szabó László
,
Szokolay Sándor
,
Trencsényi László
,
Ujházy András
,
Valaczka András
Varga Mária
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Magyar író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata (az SZDSZ elődje), a Védegylet, majd az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója. 1948-ban született Budapesten.
Charles Lutwidge Dodgson (1832. január 27. – 1898. január 14.), írói álnevén Lewis Carroll, angol író, költő, matematikus, anglikán pap és fényképész.
Matematikusként csaknem harminc évig tanított Oxfordban. Két könyvet írt logikai játékokról.
Legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai: Alice Csodaországban (1865), Alice Tükörországban (1872), valamint olyan versek, mint a Snarkvadászat (1876) és a Gruffacsór.
A kíváncsi kislány, Alice bátor helytállása Csodaország különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában sokakat megihletett. Nemcsak a gyerekek, az irodalom és a művészetek képviselői, hanem a természettudományok művelői között is sok kedvelője akad, amit számos tudományos elnevezés és ismeretterjesztő munka is alátámaszt: például a vörös királynő hipotézis az etológiában, az Alice Csodaországban szindróma az orvostudományban, Martin Gardner matematikai és egyéb vonatkozású jegyzetekkel ellátott Alice-könyvei, vagy az olyan művek, mint az Alice in Quantumland.
Matematikusként csaknem harminc évig tanított Oxfordban. Két könyvet írt logikai játékokról.
Legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai: Alice Csodaországban (1865), Alice Tükörországban (1872), valamint olyan versek, mint a Snarkvadászat (1876) és a Gruffacsór.
A kíváncsi kislány, Alice bátor helytállása Csodaország különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában sokakat megihletett. Nemcsak a gyerekek, az irodalom és a művészetek képviselői, hanem a természettudományok művelői között is sok kedvelője akad, amit számos tudományos elnevezés és ismeretterjesztő munka is alátámaszt: például a vörös királynő hipotézis az etológiában, az Alice Csodaországban szindróma az orvostudományban, Martin Gardner matematikai és egyéb vonatkozású jegyzetekkel ellátott Alice-könyvei, vagy az olyan művek, mint az Alice in Quantumland.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............