Missziós Ifjúság 1938. szeptember-1939. június [antikvár]

Részlet a kötetből:Veni Sancte Spiritus...Vége a vakációnak... Az iskola hatalmas kapui hívogatóan tárulnak fel, a tantermek várnak, kinálni akarják a tudást; minden, minden Téged vár: magyar diák! És Te elindulsz az iskola felé. De nem lépsz még be. Érzed, tudod, hogy először máshová kell menned: a templomba. Isten elé állsz. Áldást kérsz, mint egykor a harcbainduló lovagok kértek. Áldást kérsz, hiszen nagy útra indulsz, nagy útra, melynek végén: az élet harca vár reád." Áldást kérsz és megkapod, áldást kérsz, erőt kérsz, kitartást kérsz, talán bocsánatot is kérsz a vakációdért, azért, hogy sokat elfelejtettél megtenni, amit előtte oly buzgón fogadtál, azért, hogy kényelmes, talán lusta is voltál... Csendes lelkiismeretvizsgálat a Veni Sancte, de a lelkiismeretvizsgálatot követi-e majd az erősfogadás is? Követi-e az új nekilendülés, vagy szárnyaszegett madár erőtlen csapkodása lesz csak ? Ugy-e nem ? Ugy-e még buzgóbban fogsz imádkozni, mint tavaly? Ugy-e szorgalmasabb leszel, mint tavaly? És úgy-e a missziókról sem feledkezel meg? Kis lapunknak ugy-e előfizetőket toborzol? És ugy-e azon leszel, hogy minél többen megismerjék nagy ügyünket és minél többen legyenek, akik tevékenyen is belekapcsolódnak ebbe a nagy munkába?