Delta 1976. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet a műből: A f7ÍZ]fn\ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS—TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍR-LAPJAI FÉLÚTON A NAGY ROBBANÁSHOZ A csillagászat legújabb képátalakító-képerősítö berendezései felbecsülhetetlen segítséget ígérnek a rendkívül bálvány csillagászati objektumok tanulmányozásához. Ilyen berendezés segítségével sikerült meghatároznia legújabban Hyron Spinradnak, a kaliforniai egyetem kutatójának, hogy a 3C 123 jelzésű galaxis mintegy nyolcmilliárd fényévnyire van tőlünk; több mint félútnyira az univerzum jelenlegi állapotát létrehozó nagy robbanáshoz — ha igaz az a becslés, hogy 15 milliárd évvel ezelőtt került sor erre a nagy robbanásra. Az eddig ismert legtávolabbi galaxis „csupán" ötmilliárd fényévnyire van tőlünk, és 15 évvel ezelőtt fedezték feL Azóta senkinek sem sikerült ennél távolabbi galaxist meghatároznia. A 3C 123 katalógusszámú galaxisról immár 20 éve tudjuk, hogy erős rádiósugárforrás, de optikai képe nagyon halvány, mindössze 21,7 magnitudójú. (Sötét környezetben jószemü ember 6-os magnitudójú csillagot pillanthat meg szabad szemmel, a 3C 123-nál milliószorta fényesebbet.) Még a legjobb csillagászati távcsövekkel sem lehet felfedezni 21.7 magnitudójú objektumot valamilyen különleges segédeszköz nélkül; az flyen objektum ugyanis halványabb, mint az éjszakai égbolt háttér-fényessége. Csak az újfajta képerősítők vállalkozhatnak ilyen feladatra. Ez a szerkezet elektronikus impulzusokká alakítja át a fényt; ezeket az impulzusokat komputerben tárolják. A komputer építi fel arntán a képet, növelve a kontrasztot, folyamatosan letapogatva az objektumot, amíg csak látható kép nem lesz az eredmény. Az eljárás különösen hasznos színképek készítésének esetében — ez jóval keményebb munka, mint egyes fényképfelvételek készítése. A Spínrad által használt képátalakítót a Lick obszervatórium egyik kutatója dolgozta ki és az obszervatórium három méteres távcsövére szerelték fel. Négy éjszakán át végzett „letapogatással" sikerült vele értékelhető színképet készíteni. Ezen rábukkantak az oxigén elem kiugró emissziós vonalára, s ebből azután meghatározták a galaxis vöröseltolódását. A jelenlegi kozmológiai megfontolások alapján kiderült, hogy a 3C 123 a fénysebesség 45 százalékával távolodik a Tejútrendszertől. A 3C 123 korántsem a legtávolabbi ismert objektum, jó néhány kvazár, csillagszerű rádió-sugárforrás távolabb van nála. De mint a legtávolabbi galaxis, tanulmányozása hasznos felvilágosítást adhgt az univerzum galaxisainak történetére, fejlődésére vonatkozóan. Amikor fénye, amely most elért bennünket, elindult, még nem létezett a Föld és nem létezett a Nap sem. A Napról azt tartják, hogy második vagy még későbbi nemzedékhez tartozó csillag: kevés ilyen lehet a 3C 123-ban, vagy egyáltalán nincs is ilyen csillag benne. A jelek arra vallanak, hogy a 3C 123 galaxis legtöbb vagy valamennyi .csillaga fejlődésének kezdeti szakaszában van. Mint a többi galaxis, a 3C 123 is halmazban található, és az amerikai kutatók most szeretnék megvizsgálni a halmaz más galaxisainak színképét is. A jelek szerint a galaxishalmaz valamennyi egyede nagyon távol van tőlünk, egyesek talán távolabb is, mint a 3C 123. Ugyancsak fontos kérdés az erős rádiósugárforrás és az optikai úton azonosítható objektum közötti kapcsolat. A csillagászok érdeklődéssel várják a hiteles választ az univerzum eddigi legtávolabbi galaxisával kapcsolatos kérdésekre. Idősebb a neandervölgyieknéf Ukrán régészek a koraí kőkorból származó emberi1 csontmaradványok' ra bukkantak néhány évvel ezelőtt a Krím félsziget keleti részén. A. lelet (egy paleolit ember alsó állkapocstöredéke három foggal, ugyanannak az állkapocsnak további 14 egyes foga, valamint egy ujjcsonttö-redék) elemzése során a tudósok megállapították, hogy a csontok egy gyermek maradványai és az állkapocstöredéken neandervölgyi jellegzetességek fedezhetők fel* A szakértők a csontmaradványokat a Szovjetunió területén eddig talált legidősebb neandervölgyi leletnek minősítik. A Krím félsziget keleti részén végzett ásatások szerint ez a terület már a korai kőkorban az ősember kedvelt letelepedési helye volt, mert a sok barlang, tűzkőlelő-bely, halakban gazdag folyó kedvező élet- és vadászfeltételeket kínált az ősember számára. Diffúz objektumok az Andromeda-ködben A holdtalan. tiszta éjszakákon szabad szemmel is megfigyelhető Andromeda-ködöt hosz-szú Ideje tanulmányozzák a csillagászok. Már 1332-ben olyan listát tettek közzé, amely 140 diffúz objektum helyét írja le pontosan ebben a spirális extragalaktikus ködben. Az egyes csillagok és kompakt galaxisok éles körvonallal láthatók a felvételeken, míg a csillagtársulások, csil- laghalmazok nagy térbeli kiterjedésük követkertében diffúzán, elmosódott körvonalakkal jelentkeznek. Az ilyen gömbszerű csillaghalmazokból eddig 273-at ismerünk az Andromeda-ködben — jegyzékük azonban korántsem teljes, mert eddig főként a köd központi területeit kutatták át. A Lett Tudományos Akadémia csillagászai újabb 25 diffúz objektumot fedeztek fel az Androme- da-ködnek a középponttól távolabbi területein. E munkálatok során az Andromeda-ködről készült 150 ezer fényképfelvételt vizsgáltak meg. Az újonnan felfedezett objektumok meglehetősen nehezen észlelhetők a fényesen világító köd hátterében. Erősen megnyúlt ellipszis mentén helyezkednek el és jól láthatóan a köd hosszanti irányában koncentrálódnak. BURGONYÁLEBŐL TAKARMÁNYFEHÉRJE Lengyel szakemberek új takarmányfehérje-gyártó eljárást fejlesztettek ki több mint egy évtizedes kutatómunkával. Eddig a keményítőgyárakban feldolgozott burgonya száraz tömegének csaknem negyede veszendőbe ment a szennyvízzel, a benne levő értékes cukorral, fehérjékkel és ásványi sókkal együtt. Az új eljárással a bur- gonyalében levő fehérjét különleges hőkezeléssel kicsapatják és leszűrik. A lengyel ipar éven-' te körülbelül 1,3 millió tonna burgonyát dolgoz fel. Az új eljárás általános bevezetésével évente kereken 20 ezer tonnányi értékes száraz fehérjéhez juthatnának és ebből 200 ezer tonnányi erőtakarmányt gyárthatnának. ELEKTRONIKUS CSILLAGKÉMLELÉS Oj, három fokozatú elektronikus képerősítőt használnak az angliai Herstmonceuxban a milliárd fényévnyi távolságra levő csillagok és galaxisok észlelésének elősegítésére. Az új beren-dezes a milliószorosára képes felerősíteni a távcső által felfogott fényt. Elektronikus képerősítővel működik már az obszervatórium 98 hüvelykes Newton-távcsöve is, amelynek 100 tonna sulyu mozgó szerkezete 6,7 méter átmérőjű óriás oiajesapágyon úszik, a 4082 kilogrammos tükör súlyát pedig légpárna hordozza. A precíziós tSEX*®*! segítségével kiegyenlíthető a Föld iwgasa, így a távcső mindig az égboltnak ugyan-arra a pontjára irányulhat. NEMZETKÖZI FOTÓPÁLYÁZAT IFJÜSAGUNK TUDOMANYOS-TECHNIKAJ ALKOTÓ MUNKÁJA címmel a szocialista országok ifjúsági tudománynépszerűsítő lapjai nemzetközi — és ezen belül az egyes országok nemzeti — fotópályázatot hirdetnek. A pályázaton bárki részt vehet 30X40 centiméter méretű fe-kete-fehér papírképekkel, illetve 6XG centiméter méretű színes diapozitivokkal. A pályázatra olyan fotók küldhetők be, amelyek ifjúságunk tudományos-technikai alkotó munkáját dokumentálják, a tudományos-technikai forradalom jellemző vonásait ábrázolják: az ember és a tudomány-technika kapcsolatát, kutatási-alkalmazási mozzanatokat, műszereket, gépeket, szerkezeteket, eseményeket, új találmányokat, újításokat stb. látványos riportképen, illetve művészi felvételen. A nemzeti pályázaton legjobbnak talált képeket az egyes szerkesztőségek — így a Delta is — továbbítják a nemzetközi bíráló bizottságnak, így azok széles körű nemzetközi nyilvánosságra számíthatnak. A DELTA pályázatának díjai: I. díj 3000,—, II. díj 2000,—, m. díj 1000,— Ft. A nemzetközi pályázat győztesei és helyezettjei oklevelet kapnak. A pályaművek beküldési határideje 1976. április 30. Minden papírkép hátán, továbbá a diapozití-vok borítékján fel kell tüntetni a kép címét, a szerző nevét és pontos lakcímét. A képekhez részletes magyarázó szöveget kell mellékelni. Ez tartalmazza a képen ábrázolt tárgy, helyzet, művelet stb. részletes leírását úgy, hogy ismeretterjesztő közlésre (önállóan vagy illusztrációként) alkalmas legyen. Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi pályázat elbírálására a szerkesztőségek külső szakértők bevonásával bíráló bizottságot szerveznek. Az elbírálás eredményét részletesen közöljük majd. A szerkesztőségek a pályázatra beküldött bármelyik képet tetszés szerint felhasználhatják közlésre. Közlés esetén minden kép után — beleértve a díjazottakat is — a szokásos sajtóhonoráriumot fizetik ki. A közölt képek kópiái, illetve diapozitívei a szerkesztőségek tulajdonába mennek át. Eredményhirdetés után a közlésre nem szánt képeket postán visszajuttatjuk a szerzőknek. GYOHSULO UNIVERZUM ötven éve mutatta ki Edwin P. Hubble, amerikai csillagász azt a meghökkentő tényt, hogy a világegyetem általunk érzékelt része tágul: a távoli csillagvárosok, galaxisok távolodnak tőlünk és egymástól, és mincl távolabb vannak, annál nagyobb sebességgel. Napjaink kozmológiai elméletei kapcsolatba hozzák ezt a 15—20 milliárd évvel ezelőtt történt nagy robbanással, de csaknem valamennyi elmélet egyetért abban, hogy a tágulásnak le kell lassulnia. James E. Gunn, az amerikai Yale obszervatórium és Beatrice M. Tinsley, a Yole Egyetem munkatársa most amellett sorakoztat fel érveket, hogy a tágulás mértéke növekszik. Az univerzum tágulásának lassulását ígérő elméletek kivétel nélkül arra a feltevésre épülnek, hogy a gravitáció mindig' vonzóerő. Ha például valaki feldob egy labdát a levegőbe, felfelé haladásának sebessége idővel csökken, még akkor is, ha elég nagy sebességre tesz szert ahhoz, hogy kitörjön a Föld gravitációs vonzásából — a labda folyamatosan lelassul, ahogyan távolodik tőlünk. Hasonló megfontolások alapján á galaxisok közötti gravitációs erőknek is le kell lassítaniuk a galaxisok egymástól való távolodását. A kozmológia egyik legfontosabb kérdése, hogy ezek az erők elegendőek-e a tágulás megállításához, majd elindítják-e az összehúzódás ciklusát (a labda vissza-hullását a földre), vagy pedig a tágulásnak mindig folytatódnia kell. A két amerikai kutató kutatásai szerint kizártnak tart minden olyan modellt, amely a gravitá- ciós kollapszushoz vezethet. Szerintük az univerzum folyamatosan tágul majd, sőt, a tágulás mértéke gyorsul is. Minthogy a gyorsuló tágulás ellentmond minden várakozásnak, első reakcióként a két amerikai kutató azzal kommentálja munkáját, hogy „valaminek borzasztóan rossznak kell lennie benne". A hibaforrás lehet az adathalmaz, de lehet az adatok interpretálása is. Az egyik lehetőség a galaxisok közötti távolság túlbecslése. A távolságot fényességmérés alapján határozzák meg, és legújabban rájöttek, hogy a fényesség változhat, ha a nagy galaxisok „felfalják" a kisebbeket. További megfigyelésekkel kell eldönteni, hogy ez vagy valamilyen már hibaforrás változtatta meg ilyen meghökkentően a számítások végeredményét. Lepényhal-méreg — új fegyver a cápák ellen A "Vörös-tengerben honos lepényhalfaj, a Par-dachlrus marmoratus mérge még a cápákat is menekülésre készteti. Az amerikai Maryland Egyetem kutatói megállapították, hogy a méreg hatására a kis halak és kagylók már akkor is görcsökbe esnek és elpusztulnak, ha a Parda-chirus marmoratus közelébe kerülnek. A további kísérletekből kiderült, hogy a lepényhalat megharapni akaró cápák a méreg hatására szájzárat kapnak. A tejszerű, ragacsos mérget a hátúszók közelében elhelyezkedő mirigyek választják ki. Ezek a mirigyek az úszók bőrének finom pórusaiba ürítik mérgüket, amelyet azután a halak testét borító nyálka zár magába. A méreg már l:5000-sze-res hígításban is elpusztítja a kisebb halakat, és az olyan ragadozókat, mint a muréna és a bar-rakuda is elriasztja. Ez SZUPER-JOGHURT Lengyel tejipari szakemberek új módszerével szuper-joghurt állítható elő. A teljes tej szárazanyag-tartalmát 42 százalékról 54 százalékra növelik, majd a tejet mélyhütik. szükség esetén hígítják és rendkívül gyorsan 80 fokos hőmérsékletre hevítik. Megfelelő hőmérsékletre hűtve beoltják, poharakba töltik és átgőzölik. A szuper-joghurt kitűnő konzisztenciájú, nagyon kellemes ízű — szobahőmérsékleten tárolva még 2—3 nap múltán sem változnak meg tulajdonságai. Kerámia szálvezető A bolgár szakemberek által kifejlesztett, színterelt korundból és szi-tallból készült újfajta textilipari szálvezetőnek egész sor előnye van az eddigi porcelán, üveg, fém vagy szintetikus anyag szálvezetőkkel szemben. Kopásállóságuk nagyobb, jobban állják a hőt és a vegyi hatásokat is, de még_ ennél is nagyobb előnyük, hogy elektrosztatikus feltöltődésük lényegesen kisebb, mint elődeiké. A vegyipar új nyersanyaga: a fa Ha Irving S. Goldstein-nek, az észak-karolinai állami egyetem kutatójának hinni lehet, az Egyesült Államokban előállított műanyagoknak, műszálaknak és műgumiknak 95 százalékban fa lehetne a nyersanyagbázisa — anélkül, hogy az intenzív felhasználás csökkentené az USA faállományát. Más források szerint viszont már napjainkban is tízszer annyi faállományt semmisít meg a világ, mint amennyit újratelepít. A fában levő cellulóz már a múlt század végén a műanyagkémia vegyileg könnyen átalakítható kiindulási anyaga volt. Vegyi, alkalmazástechnikai és nem utolsósorban gazdaságossági megfontolásokból később elő-nyösebbnek bizonyult, ha kis szerves építőkövekből, etilénből és bu-tadiénből építik fel az óriásmolekulák szénláncait. Most azért fordulhatnának újra az „élő" nyersanyagforráshoz, mert azóta a vegyészet és a műanyaggyártás technológiája jelentősen előrehaladt és könnyen áthidalhatja a fa feldolgozásának nehézségeit. A papírgyártás bizonyos hulladékait már eredményesen használják töltőanyagként bizonyos polimer-láncokban. A vegyészek most annak lehetőségein vitatkoznak, hogy a természetes óriásmolekulákat szén-monoxiddá és hidrogénné bontsák szét; ezzel hozzájuthatnának a szer- ves szintézis legkisebb lehetséges építőköveihez. Goldstein szerint belátható időn belül gazdaság gos lesz olyan egyszerű vegyületeket, mint az etanol (alkohol), továbbá etilén és butadién fából előállítani. Ezzel a műanyagkémia legfontosabb építőkövei kerülnek a vegyészek kezébe. „CSECSEMŐ'-GALAXIS Az ausztrál csillagászok által a déli égbolton felfedezett szokatlan galaxis nem lehet több egymillió évesnél. A legtöbb csülagá«^ véleménye szerint a galaxisok többsége az univerzum fejlődésének korai szakaszában alakult ki, és ezért jellegzetes koruk mintegy tízmilliárd év. Vöröseltolódása alapján az ISZ63—1 jelzésű kompakt galaxis másodpercenként körülbelül 500 kilométeres sebességgel távolodik tőlünk és sokszorta mesz-szebb van, mint az Andromeda-köd. Szerkezete nagyon különös: jóllehet semleges hidrogén övezete nagy kiter- jedésű, a csillagok az egyik oldalon koncentrálódnak benne. Ebből az aszimmetriából arra következtetnek, hogy két olyan hidrogénfelhő ösz-szeütközésének következménye, amelyek talán túlságosan kicsinyek ahhoz, hogy részt vehettek volna az általános galaxisképződés kezdeti hullámában. Nincs kizárva az sem, hogy az ISZ63—1 a galaxisok második nemzedékéhez tartozik-és a csillagképződés új hulláma hozta létre. A részletes tanulmányozást nehezíti, hogy a déli félgömbön nincs erre a célra megfelelő felbontóképességű rádiótávcső. lehetőséget teremt rá, hogy a búvárokat megvédjék a ragadozók támadásaitól. A kísérleti állatok szervezetében vérzéseket okozott a lepényhal mérge és szétroncsolta a vörösvérsejteket, ezenkívül a halak viselkedéséből neuroto-xikus hatásra is következtethettek. A vegyi elemzésekből kiderült, hogy a tejszerű méreg a megfelelő ellenmérget is tartalmazza. Először olyan fehérjéket különíthettek el egymástól, amelyek a másik fehérje mérgező hatását gátolták. Ezek az ellenmérgek a skorpió és különböző mérgeskígyók mérge ellen is védelmet nyújthatnak. Minthogy a Vörös-tengerben nagy mennyiségben él ez a lepényhal (kedvelt táplálék ezen a vidéken), ezeket _ a méreg-ellenanyagokat is nagy mennyiségben kivonhatnák szervezetéből. Izzó kőzetek a mélyben A Kola-félszigeten, hétezer méteres mélységben a forró víznél jóval melegebbek a kristályos kőzetek. A szupermély fúrást készíttető szovjet geofizikai intézet jelentése szerint a 72€3 méteres legmélyebb ponton 120 fok a hőmérséklet. F. Firszov professzor, az expedíció vezetője szerint a mélyben uralkodó nagy hőség tudományos meglepetés — a hőmérséklet jóval magasabb az elméleti úton számítottnál. A hőmérséklet ugrásszerű növekedése háromezer métertől kezdődött — jelentette ki Firszov profesz-szor.