Honvédségi Szemle 2015. január [antikvár]

Részlet: "Haderőszervezés, -fejlesztés 3 Kemény János: A FELKELÉSEK ELMÉLETI ALAPJAINAK FEJLŐDÉSE 1945-1982 KÖZÖTT ÉS AZOK HATÁSA A MAI TEÓRIÁKRA összefoglaló: Tanulmányában a szerző a felkelések elméleti alapjainak fejlődését és annak nyugati irodalomba való beágyazódását vizsgálja az 1945-1982 közötti periódusban. Ez az időszak meghatározó befolyással volt a mai felkelésellenes elmélet fejlődésére. Többek között Mao Ce-tung és a brazil Carlos Marighella munkáit veszi alapul a felkelői, míg a francia Roger Trinquier, Dávid Qalula, valamint a brit Róbert Grainger Ker Thompson és Frank Kitson műveit a felkelésellenes oldalon. kulcsszavak: felkelés, felkelésellenes hadviselés, dekolonizáció, szubverzió, gerilla-hadviselés A FELKELÉS FELÉRTÉKELŐDÉSE A második világháború olyan politikai ébredési folyamatot indított el, amely a háború után a felkelések számára kedvező közhangulatot teremtett. Emellett a modern világ vívmányainak elterjedése (pl. a rádió) sok tekintetben megkönnyítette a felkelők helyzetét. Frank Kitson, a brit felkelésellenes szerzők egyik kiemelkedő alakja, a felkelések felértékelődését három okra vezette vissza: 1. nacionalista lelkesedés a második világháború után az antikolonializmus kontextusában, 2. szociális elégedetlenség és rasszista indítékok, 3. a homogenitás megbomlása, a feudalizmus bukása, a lakosság jövőhöz való viszonyának megváltozása. Az okok mellett rámutatott arra is, hogy a rádió és a televízió terjedésével az emberek befolyásolása sokkal könnyebbé vált. A felkelő és a szubverzión dolgozó általában hatékonyabban képes használni ezeket az eszközöket, mint a felkelésellenes erő, amelynek nagyobb erőfeszítésekre van szüksége.1 Roger Trinquier, az indokínai és algériai háború veteránja, a Modern hadviselés című könyv szerzője, a nemzetközi rendszer megváltozására hívta fel a figyelmet. Szerinte míg a gyarmattartó államok közötti szoros együttműködés lehetetlenné tette a hatékony menedékek kialakítását másik ország területén, addig a huszadik században a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének köszönhetően ilyesfajta beavatkozások csak a helyzet romlását eredményezhették.2 Dávid Galula, az algériai háború veteránja és a máig ható Felkelésellenes hadviselés: elmélet és gyakorlat című mű szerzője a második világháborúval bekövetkezett fordulatot emeli ki, amikor azt írja: „1938 előtt egyetlen felkelés vagy lázadás sem járt sikerrel a"