Információs társadalom [antikvár]

Bevezetés Az információs társadalom koncepciója és az államtudomány Nemeslaki András Jegyzetünk az államtudományi osztatlan mesterszak hallgatóinak készült, akik az úgynevezett képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően állami tisztviselői, közszolgálati, közmenedzsment, illetve kormányzati vezetői pályára készülnek. Képzésük során az egyik kötelező modul a Digitális állam nevet viseli, amelyik hét tantárgyból áll, és az Információs társadalom sorrendben az első ezek közül: 1. Információs társadalom 2. Rendszerelmélet 3. Informatikai rendszerek a közszolgálatban 4. E-kózigazgatás és e-szolgáltatások 5. Adatvédelem és információbiztonság 6. Infokommunikációs stratégia és innováció 7. Hatósági szakrendszerek gyakorlat Oktató és kutató kollégáink - hangsúlyozottan nem csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről - olyan tantervi szerkezetet és tartalmat állítottak össze ebben a hét tantárgyban, amely alkalmassá fogja tenni az érdeklődőket arra, hogy részt tudjanak venni a kormányzás digitális transzformációjában. Ennek részeként képesek lesznek arra, hogy anyagaink elsajátításával, valamint ismereteik és képességeik fejlesztésével irányítani, vezetni tudják a korszerű technológiák bevezetését, sőt, bizonyos értelemben víziót tudjanak alkotni az állam működésének és magának a kormányzásnak a modernizálására. Közhelyszerű az az állítás, hogy a számítógép és az internet, tágabb értelemben az információ- és kommunikációtechnológia (IKT) forradalmasítja a kormányzat működését és/ vagy a kormányzat és a társadalom (állampolgárok és cégek) kapcsolatrendszerét. Sajnos ezzel a - meglehetősen általános, mind Magyarországon, mind külföldön megfigyelhető - jelenséggel meglehetősen éles ellentétben a közigazgatásról való gondolkodás intézményes fórumain, a közigazgatási oktatásban és a közigazgatás-tudományban mind az általában vett technológia, mind pedig specifikusan az IKT csak marginálisan kerül a képbe. A közigazgatás-, illetve közmenedzsment kérdéseivel foglalkozó bevezető vagy akár haladóbb szövegek, tankönyvek vagy egyáltalán nem érintik a kérdést, vagy pedig a többi (fő)kérdéstöl elszigetelten, nagy általánosságban, a legfontosabb elméleti-fogalmi elemekhez nem, vagy csak alig kapcsolódó módon tárgyalják. Fontos leszögeznünk azt, hogy az államtudományi képzés ezzel szemben központba állítja a kérdést, és mind elméleti, mind gya-