Nemzetvédelmi egyetemi közlemények 1999/2. [antikvár]

ELŐSZÓ A Magyar Honvédség 150 éves fennállása aiart napjainkban talán legfontosabb átalakításán megy keresztül. Ennek okai a kétpólusú világ felbomlásában, a magyarországi rendszerváltozásban, a piaci orientáció megteremtésében, a katonai technológiák és ennek nyomán a hadviselés elveinek megváltozásában, a haderő feladatainak módosulásában, valamint a NATO—-EU integráció követelményeiben keresendők. Az elmúlt években radikális változások történtek, amelyek még nem fejeződtek be. Számos további lépésre van szükség annak érdekében, hogy az ország hatékony védelemmel rendelkezzen. Elérkeztünk a haderőreformnak abba a szakaszába, amikor a haderő fejlesztésében végleg el kell távolodnunk a „veszélyorientáltságra" (ellenségorientáltságra) épülő tömeghadsereg jellegtől és filozófiától, s át kell térnünk a „képességorientált" katonai erő kialakítására és m.egszilárdítására. A XXI. századba lépő magyar haderő jellegét alapvetően az — immár szövetséghez tasiozó — ország védelmi szükségletei és a nemzetgazdaság mindenkori teherbíró képessége határozza meg, melynek megbízható megalapozása a tudományos kutatás eszközeit is igényli. Az előttünk álló minőségi fejlesztési időszak gyakorlati feladatai megoldásához a hadtudomány már sok ism^eretanyaggal rendelkezik, a katonai vezetés is bőségesen halmozott fel tapasztalatokat. Ugyanakkor érzékelhető, hogy az átalakítással járó problémák felismerése és megoldása a kívánatosnál és a lehetségesnél is lassabban, körülményesebben halad előre. A Magyar Köztársaság teljes jogú NATO-tagsága következményeként változik a Magyar Honvédség, ezen belül a szárazföldi haderő feladatrendszere. A feladatrendszer változása megköveteli a szárazföldi csapatok szervezeti, vezetési, felkészítési, alkalmazási rendjének és elveinek változtatását, a fegyverzet, felszerelés korszeríísítését úgy, hogy a száraztoldi haderő képes legyen a nemzeti és a szövetségi elvárásoknak megfelelni.- Ehhez elengedhetetlen az érvényben lévő törvényekre, intézkedésekre alapuló, egyben a NATO-ban elfogadott elvekre épülő, a nemzeti katonai stratégiával és a különböző doktrínákkal összhangban lévő haderőnemi funkcionális doktrínák kidolgozása és érvénybe léptetése. A konferenciát előkészítő tudoinányos kutatócsoport tagjai arra vállalkoztak, hogy a szárazföldi haderőnem alkalmazásának területén bekövetkezett és várható változásoknak megfelelően ráirányítsák a figyelmet —- az MH 2013-ig tartó