Bővebb ismertető
A hadművészetben bekövetkezett új gondolkodásmód és ennek alapján megfogalmazott NATO stratégiai célkitűzések - A NATO 1999. évi áprilisi csúcsértekezletén elfogadott képességi követelmények: a bevethetőség és mobilitás; a fenntarthatóság és logisztika; a hatékony harcbalépési képesség; a csapatok és infrastruktúra túlélőképessége; valamint a vezetési, irányítási és információs rendszer, - a jelenleginél reagálóképesebb, a nemzetközi feladatokba jobban beilleszthető, nemzeti keretek között vezethető és több egymástól eltérő feladatra alkalmazható Magyar Honvédséget igényel. A NATO országok a stratégiai koncepció megvalósításának során a tüzérség fejlesztését prioritásként kezelik, mert a fegyvernem a feladatokra való ráfordítás eredményesség viszonylatában egy költséghatékony, a helyzetekre nagy területi kiterjedésű térben is gyorsan reagálni képes rendszert tud felmutatni. A fenti követelményeket és a tüzérség rendszerében rejlő lehetőségeket figyelembe véve, valamint a részarányát tekintve a szárazföldi csapatok mintegy egyharmadát kitevő fegyvernem fejlesztése a Magyar Honvédségben sem lehet közömbös. A célkitűzés megvalósítása természetesen nem kis feladat, és értelemszerűen igényli a hadüggyel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek tudását és aktív közreműködését. A tüzérfegyvernem kollektívája valós kutatási eredményekre alapozva tudományos szakmai konferenciák sorozatán tisztázta a NATO szövetségesek tüzérségének alkalmazási alapelveit és felépítésének struktúráit. A magyar tüzérség NATO kompatibilitása eléréséért, a további célkitűzések reális megfogalmazásához szükségesek azok a tapasztalatok, amelyeket a szárazföldi csapatok alegységei, egységei a különböző nemzetközi gyakorlatokon gyűjtöttek. Meggyőződésem, hogy az eddigi kutatási eredményekre és a már összegyűjtött tapasztalatokra alapozva a konferencia további inspirációval szolgál a tüzérfegyvernem fejlesztéséért felelős szakemberek számára.