Népszerű Technika 1962-1963. január-december [antikvár]

Egy falevélre rásíit a nap: a levél nyionibam nyelni keTdS a levegő széndioxidját. Szénitar-talmát saját tesHéiiek; építésére fordítja, s oxigént bocsát vissza a levegőbe. Amikor besötétedük, a fotoszintézis véget ér; fónyhatásira azonban újrakezdődik. Mindez nógóta ismert jeüenség — — de vajon melyik tudomány ikö-réhe tartozik? A növény táplálkozik — ez toétségltólBnüa, bdötóigiai folya-ntait. A széndfioxSd megielhetősen bonyolult vegyi átalakuláson megy át Bgyezzünik meg aibban, hogy bio-tóirtiad témáról van szó? Ez igaz, de még nem a teljes igiazság. A fény szerepét ugyanis nem érthetjük meg a tavantummedhaniíkla isimerete nélkül ebben a íolyamatbian, ez pedig az atommagfizika együk fejezete. A rák feUsmeiésénelk egyik módszere aura épül, hogy a rálrös sejtek dielektromos állandója eltér az egészséges sejtekétől. Ha tehát kon/-denzátor lenaezeá közé korültaek, megváltozSk a fconderazátor kapacitása. Vájom onvostudömány ez, vagy híradástedhnüka? Természetesen mindkettő. Vérünk sótartalma ugyanannyi, mint a tengeré —. de nem münt a mai tengeré, hanem azé, amelyhen vizi-állaí-ősEdnk úszkáltak 500 mdUió évvel ezelőtt. Íme, fiziológia, geológia és ődénytan egyetlen tényben, A temiészettudományck közlött KIBERNETIKA iiiniHMyiiii» ma már nincsenek határok, a régi íelosztósok mesterkéltnek tűnnek. H. G. Wölls tömör és találó mondása szerinit: Először tudományok voltak, aztán lett a tudomány. AZ ANYAG LEGBONTOLIILTABB MOZGASA De végbemlent-e már teljesen a tudományolkmak ez az egyesülése? Van a tudományoknak egy csoportja, amely az emlber egyéni és .társadalmi viselkedését kutatja. Ebbe a csoportba tartoeik például a pszi-dhológia, a nyélvltudamlány, a művészetelmélet, a közgazdaságtan és a néprajz. Eizek bizony egyáltalán nem olmadilak össze a természettudománnyal. Vé^bemegy-e majd ez az összeol-vadlás a jöwöben? Erről kétféle nézet alakuUt U. Az ideaListák szerint az ember gondolkodását, cseldklvé-sét szellemi erők irányítják. Az ember viselkedésével fioglaHcozó tudományokat ezért ők ••szeUemtudomá- nyotaiak« tartják. Ügy eondolják, hogy ezek atapj«jífcban véve külön-Iböznefc az anysígi jBMegű természet-tudoftiányoktól. A malterialiistáfc szerint az ember agyával gondodkoddk — ez a folyamat az anyag leglx>-nyolulltalblb mmzgása. Az emiber viselkedését tehát anyagi törvényszerűségek szabályozzák. Ha, ez így van, akkor az ember viselkedését kutató .tudományok lis anyagiak, tehát alapjuk nem külöinibözák a ter-mészeittudtxnányokétól. Érdemes tehát olyan törvényszerűségeket keresni, amelyek a tudomány egészében érvényesek. A XIX. században naigy szerepet játS2]ott aiz energia fogalma a ter-mészetfeidományok egyesülésébe». A fizika, a kémda, a biológia legkülön-bözöbb jeJlegű folyamatait egyafánt az energia át^^ulásának szem-pontjábód vizsgálva azt tapasztalták, tft®' az energia megmaradlásának törvénye a természettudiomány mSn-den ágában érvényes. Nem lehetne talán olyan, mennyiséget találni, amely az energiábioe hasonlóan objektíven mérliEtő, de nem korlátozódik csupán a természlettudo-mányra, hanem minden, tudományban. szerepet jáitsmk? AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA A kibemeitikusofc találtak ilyen memnyisélget, az infomváaót. A gépeikben, éMnyehben, társaidalmak- A Mityik «9 kódoUank. K«t kOISnbSia kódolást nmtatiuilc be. A ••/, re_________________„ „ — Mmmlt Km leliet belőle elbicynl. Ar Sll