Rádiótechnika 1971. május [antikvár]

Részlet a folyóiratból: "A kor nagy dolgokra hí" mondja a költő. Egy másik felel rá: "A hidak örömmel kölykeznek nekünk hidakat". Nekünk...! Azoknak, akik megértettük a kor szólítását, jó célt választottunk és terveink jövőbe vágók: otthonossá akarjuk berendezni a Földet. Első hallásra kisszerűnek tűnik ez a program. Ám csak azért, mert túl sokat hallottunk olyan kecsegtetéseket, hogy "kánaánt teremtünk", "mennyországot varázsolunk", "örök boldogságot adunk" a világnak. Óhajtásaink, kívánságaink valójában soha nem teljesültek, s amíg a jövő - ez az ellenőrizhetetlen idősík - beláthatatlan és ismeretlen volt, a kívánságok, az ígéretek között sem lehetett már a rendező elv, mint a "ha lúd, legyen kövér" elve. Az évezredes megszokás hajlamossá tett bennünket arra, hogy könnyen elhiggyük: aki kíván vagy ígér, arra nem is vonatkoznak a való világ törvényei és hogy a szép kívánása, a jó ígérése már maga is adomány. Természetesen az a kisszerűség, amit a Föld otthonossá rendezésében első pillanatban érzünk, nem a terv, hanem régi otthonaink otthontalanságának a hétköznapisága és szürkesége.