Szakmai Szemle 2005/2. [antikvár]

ÉRTÉKELÉSEK, ELEMZÉSEK, TANULMÁNYOK SZANISZLÓ JÓZSEF NAPJAINK NEMZETKÖZI (GLOBÁLIS) TERRORIZMUSA 2. rész A globális terrorizmus és a világ terrorszervezeteinek bemutatásával összefüggésben elindított soroztam e részében az európai kontinensen működő (vagy a korábbi években tevékenykedő) szervezeteket kívánom bemutatni. Az európai terrorizmus alapjai A termonukleáris kölcsönös fenyegetés veszélye már elmúlt, de a hidegháborúból örököltünk egy újfajta biztonságpolitikai kihívást, a nemzetközi terrorizmust. Bár látszólag nem változott a terrorista szervezetek és atrocitások jellege, mégis nyilvánvaló, hogy különbséget kell termünk a hidegháborús terrorizmus és a napjainkban tapasztalt poHtikai erőszak közt. Amikor terrorizmusról beszélünk, automatikusan a fejlődő országok, az arab világ jut az eszünkbe, holott a terrorizmus hozzájuk hasonlóan az évekkel ezelőtti Európában, de a jelenlegi az Európai Unióban is él és virágzik. Ennek oka többek között az a körülmény, hogy a terrorizmus Európában jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik és korántsem annyira Európa-idegen fogalom, mint azt amennyire gondoljuk. A következő probléma, hogy az európai kontinensen is éppen úgy megtalálhatóak azok a feloldhatatlannak látszó társadalmi-politikai feszültségek és ellentétek, amelyek bárhol a világon a terrorizmus elterjedését eredményezik. A terrorizmus számára egyértelműen a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítja a lehető legszabadabb mozgásteret, illetve ez kínálja a lehető legtöbb sebezhető pontot. A demokráciákban van ugyanis az emberi életnek a legnagyobb és mindenek fölött álló értéke, amely így értelemszerűen a terrorista akcióknak azok lényegéből adódó célpontjává válhat.