Technika 1990. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet: GÉPIPARI SZEMLE Folyamatoptimálás Bizonyára alig lehet a mainál még egyszerűbb a számitógép-vezérlésű szerszámgépek programozása. A rajz elkészítésétől az NC-programig "dörzsölt" szoftverek segítik a programozó munkáját. Hannoverben, a 8. EMO-n ezeknek a programrendszereknek a kínálói nem rejtették véka alá a termékeiket, és szakértő közönségnek egyszerű munkadarabokon megmutatták rendszereik egyszerűségét. Alig néhány percig tartott, amíg a nyers és kész darabot leírták, a munkamenetek sorrendjét megállapították és az NC-programot megírták. Elsősorban a kisebb vállalatoknak kell az Ilyen programrendszer révén olyan üzemi eszközökhöz jutniuk, amellyel feltárhatják parlagon heverő ésszerűsítési lehetőségeiket. Ma még az olyan vállalkozók, akiknek pl. csak három CNC-gépük van, többnyire kézzel programoznak. Ennek most a kínálók szerint meg kell változnia. Hogy az ésszerűsítés lehetősége mekkora lehet, csak az tudhatja, aki megfontolja, hogy egy vállalatnál évente hány száz NC-programnak kell elkészülnie. Minden kétséget kizárva a gyors, teljesítőképes programozórendszerek hozzájárulhatnak a termelés növekedéséhez. A mennyiség azonban nem lehet döntő feltétel. Sokkal inkább az NC-program minőségén múlik, menynyire hatékonyan zajlik a termelés. Éppenséggel nem ritkaság, ha a hiányos NC-programok felemésztik a programozás során az ésszerűsítés eredményét. A kisebb vállalatok tapasztalatai azt mutatják: ha már egyszer a program elkészült, a szerszámgépen az optimálással már nem sokat törődnek. Azok a lehetőségek, amelyeket a korszerű numerikus vezérlések ehhez kínálnak, nagyrészt kihasználatlanul maradnak. Ehhez járul még a szerkesztők hanyagsága; túlságosan kevés gondot fordítanak arra, hogy a részletrajzokat az NC-gépek számára felhasználható módon méretezzék be. A teljesítőképes munkaeszközök bevezetése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a környezetet megfelelően hozzáhangoljuk, az előtte és utána levő területeket szervezésileg át kell állítani. A szoftverfejlesztés arra Irányul, hogy a programozás rendszere még tel-jesítőképesebb legyen. Szakértőrendszer segíthet az NC-programok minőségének javításában. A munkadarab- szerszám- gép hatásláncon belül az összjátékot optimálni kell, hogy a legnagyobb gazdaságosságot érjék el. Mire a szakértőrendszerek eddig eljutnak, a hagyományos módszerekkel és eszközökkel törekedni kell az optimális gyártás elérésére, és ehhez jó programfolyamatok kellenek. Elektromos kéziszerszámok Növekvő automatizálás A fúrógépek 12,4, a köszörű- és polírozószerszámok 13,7, a kör-, lánc-és másolófűrészek gyártói 6,3%-kal növelték termelésüket. A bel- és külföldön megnövekedett kereslet a frankfurti Zentralband Elektrotechnik und Elek-tronindustrle (ZVEI) villamos kéziszerszám szakegyesület adatai alapján minden valószínűség szerint biztosítja a fejlődés folytatódását egészen az 1990. március 4— 7-ig Kölnben rendezendő nemzetközi vastömegcikk-vásárig. A forgalom szerint 1989-ben az eredeti 3 4%-os növekményprognózist Is jelentősen túllépték. Már az 1988-as esztendő is jó évnek bizonyult a nyugatnémet elektromos kéziszerszámipar számára. Az 1,713 Mrd DEM mennyiség 1987-hez viszonyítva 4,7%-os növekedést jelent. Az NSZK-ban gyártott elektromos kéziszerszámoknak több mint a felét exportálják. A Made in Germany villamos kéziszerszámok legnagyobb exportpiaca Franciaország, ezt követi Olaszország, Nagy-Britannia, Belgium/Luxemburg és Hollandia. A villamos kéziszerszámok európai piaca is terjeszkedik. Európában 1988-ban összesen kereken 23 millió elektromos kéziszerszámot gyártottak. Összmennylségben 1988-ban az NSZK 8,8 millió darabjával a legnagyobb részesedésű, a következő Franciaország (4,6 millió db), Nagy-Bri-tannla (4 millió db) és Olaszország (2,2 millió db). Az egész világra kiterjedő összehasonlításban 1988-ban Európa 4,15 Mrd DEM-nek megfelelő termelt mennyiségével megelőzte Észak-Amerikát, és a gyártók rangsorának élén van. (Maschinen-markt) Az automatizálási technika piaca erősen terjeszkedőben van. Miután az NSZK-ban 1982 és 1988 között a piaci mennyiség átlagosan évi 10%-os értékkel mintegy 17 Mrd DEM-re növekedett, 1989-ben és 1990-ben is 10, illetve 15% növekedési rátával számolhatunk. Erről beszélt dr. Walter Urbach, az Interkama elnöke Düsseldorfban. A gyártásautomatizáláson belül a szoftverpiac 25 30%-kal átlagon felüli növekedést mutatott. Az ipar dologi beruházásainál az automatizálás hányada 10 és 25% között van. A nyugatnémet szövetségi mérő-, szabályozó-és vezérlőkészülék- és berendezésgyártók termelése 1988-ban elérte a 22 Mrd DEM-et, amelynek 25%-át exportálták. Technológiailag az NSZK az USA-val együtt a csúcson helyezkedik el. Japán egyes különleges területeken kínál csúcsteljesítményt, de a felhasználási spektrum teljes szélességében. A világpiac kb. 170 Mrd DEM-nyi mennyiségéből az USA képviseli 60 Mrd DEM-mel a legnagyobb piacot Japán 40 Mrd DEM-je előtt. A nyugat-európai piac az NSZK nélkül mintegy 45 Mrd DEM-et jelent. A ZVEI adatai szerint a nyugatnémet szövetségi villamos mérés- és automatizálástechnikai gyárak 1989 első félévében 10%-os termelésnövekedéssel 7,9 Mrd DEM forgalmat értek el. Az év végére ehhez hasonló növekedést várnak. A jó konjunktúrát jól viseli a beruházás fejlődésének dinamizmusa bel-és külföldön. A gyártásautomatizálás olyan fontos ágakban haladt előre, mint az elektromos ipar, ezen túlmenően a jármű- és gépipar, valamint a csapágyak és a folyamatos anyagszállítás területe. TECHNIKA