Technikai érdekességek a világ minden tájáról - 71/1 [antikvár]

Részlet: #71/1 TECHNIKAI ÉRDEKESSÉGEK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Felelős szerkesztő: DR. ABA IVÁN MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ KÜZDELEM a ZAJ ELLEN Cimképünk az amerikai BcU Telephone laboratóriumának süketBzobáját mutatja be A nagyvárosokban lakó emberek egészségére a már katasztrofálissá váló levegőszennyezés után a zaj a legártalmasabb. Ma már számos egészségügyi intézetben vizsgálják azokat az árulmakat, amelyek a zaj következtében keletkeznek az emberi szervezetben. Arra a kérdésre, hogy mit nevezünk zajnak, nehéz megfelelni. Általában zajon — a hallhatóság határain belül — olyan szabálytalan rezgéseket értünk, amelyek az embert kellemetlenül érintik, vagy káros hatást fejtenek ki. De az emberi szervezetre károsak lehetnek a hangszerekkel keltett rezgések is, ha azok intenzitása bizonyos értéket túllép. A hang intenzitását — az emberi fül hangerőérzékelésének körülbelül megfelelő — logaritmikus lépték szerint, decibel (dB) egységekben mérjük. Ennek a skálának a kezdőpontja — 0 dB — a hallhatóság alsó határa (küszöbértéke). Megjegyezzük, hogy az emberi fül a közepes rezgésszámú hangokra a legérzékenyebb, kevésbé érzékeny a nagyon mély hangokra (nagybőgő) és az igen magas hangokra (Galton síp). Mivel a hangerő skála logaritmikus, 10 dB a küszöbértéknél 10-szer, 20 dB 100-szor, 30 dB 1000-szer stb. nagyobb hang-energiát jelent, mint a küszöbérték. A tánczene haHászavart okoz A hang hatása az emberi szervezetre nemcsak a hangerőtől függ, hanem a