Technikatörténeti Szemle 1986-87/XVI. [antikvár]

D. THORNBURN BURNS* ROBERT BOYLE ÉRDEKLŐDÉSE A MAGYARORSZÁGI BÁNYÁK, ÁSVÁNYOK ÉS ÁSVÁNYVIZEK IRÁNT ÉS ISMERETEI E TERÜLETEN Információs források Boyle műveiben szétszórva meglepően nagyszámú utalás található magyarországi bányákkal, ásványokkal, ásványvizekkel és vegyianyagokkal kapcsolatban (3, 4). Az információkat Boyle látogatóktól, levelezőtársaktól és korabeli könyvekből szerezte, hiszen ő maga sohasem járt Magyarországon (5, 6). Nem ismeretes, hogy kik voltak azok a látogatók, akik Magyarországról különleges ismeretekkel rendelkeztek, mert Boyle meghatározatlanul említi őket, pl. „egy vegyész, aki céltudatosan utazott Magyarországra" stb. Lehetséges, hogy egyikük Johann Joachim Becher (1638—1682) volt (7a, 8a), aki 1679-ben Angliába jött és Londonban halt meg. Becher arról ismert, hogy ő volt az első, aki kémiai égéselméletet épített fel (9); ebben szerepelt a terra pinguis (éghető föld) fogalma, amit aztán Stahl a flogiszton fogalmává fejlesztett tovább. A Magyarországra vonatkozó információgyűjtés távolról sem volt esetleges; Boyle ugyanis 1666-ban információs beszámoló űrlapot szerkesztett, egy „jó természetrajz" (10) összeállítása érdekében, amelyből idővel megbízható és hasznos filozófia lenne felépíthető. Bányákra vonatkozóan 101 kérdésből álló sorozatot tett közzé (11), és ezt egy évvel később további 21 speciálisan a magyar és erdélyi bányákkal kapcsolatos kérdéssel egészítette ki (1. ábra) (12). Az ezekre és más speciális információkérésekre kapott anyagok képezték azután egy „más kéztől származó anyagot is tartalmazó" könyv alapját (13). A beérkező válaszok között van pl. dr. Edward Brown-nak a Phil. Trans. szerkesztőjéhez 1669-ben intézett levele (14) „a magyar bányákban előforduló gázokról és azok hatásáról". Egy évvel később ugyanez a szerző eléggé részletes beszámolókat közölt „a magyarországi Herm-grund rézbányáról" (15) és „Ausztria és Magyarország fürdőiről és e vidékek kőbányáiról és kőzeteiről" (16). Magyarországi bányák A magyarországi bányákról Boyle három fő információs forrása három látogató volt: „egy igen gyakorlott és megbízható személy", aki a bányákat megtekintette, és akit Boyle először a The Sceptical Chemist (A kételkedő ve- • The Queens University, Dep. of Chemistry, Belfast.