Természet és Technika 1951. január-december [antikvár]

tS^zJbáiUí sz. I. VAVILOV AKADÉMIKUS idaloin lörténetébon Lenin és Sztálin •ctlőlt uiéS' líc'in volt példa arra. liogy uKyanazol;-ban HZ enil)erekben ennyire ö.sszet'orrt volna 11 forradalmsír államférfi géniusza és az alapos, messze előrelátó tudományos Koiidolat. A szo-¦ciiilista forradalom vezéreinek munkás-ságábau a gyakorlati toA'ékenysés-nck és az alkotó ciniélet-iiek ez az egysége nem véletlen. Elkerülhetetlenül, törvényszerűen folyik ez a hatalmas társadalmi folyaniatuak, a kapitalista társadalom szocialista társadalommá való átalakulásának lényegéből és íía,iátosságaibúl. a proletariátus párl.iának gyakorlati tevékenységét — írja Sztálin, — nem véletlen indító okok, liánom a társadalmi fe.ilődéi lörvónyei. a belőlük levont gyakorlati követkoztelésok kell, hogy irányítsák. Tehát, a szocializmus az emberiség .jcbh .;övő-jéért való áhváiidozásból tudománnyá válik. Tehát a tudomány és a gyakoiiati tevékenység kapcsolata, az elmélet é.s a gyakorlat kaposclatii, í^zeknok egysége — a proletariátus pártjának vezéresillaga." (A Szov.ietunió Kommunista (bolsevik) Pártiának története. Szikra 1949. 123. old.) Az emberi tár.sadailomi fejlődésében e telieseii ú.i korszaknak, amely a Nagy Októberi Szocialista JTorradalommal kezdődött, fontos sa.iátossági-, éi)pe.n abban nyilvánul meg, hogy a törlóuelem már nem egyszerűen önmagától „folyik", hflueni tudatos irányítás alá kerül. Terv szerint épült fel ós fe.ilödik a szocialista állam, Marx—Engels— Lenin—Sztálin tanításának tudományos alup.ián. A történelmi materializmus azt tanit.ia, hog>-iiz alkotó, építő eszméket és elméletekot a társadalom anyagi életének feilődésp hozza létro. amint megjelennek, a megfelelő feltételek között hatalmas erővé változnak, amely rendkívüli módon megkönnyíti és irányít.ia a társadalom olörehaUulását. „Üj társadalmi eszmék és elméletek — írja Sztálin, elvtárs — éppen azért jöttek léire, inert a társadalomnak szüksége van rájuk, mert szervező, mozgósító és átalakító munkájuk nőikül a társadalom anyagi életének rcjlődése során inogóretí feladatok megoldása leliototlen." (fj. 0. 125. oki.) A tudományos vezető eszméknek a g.vakorlali iorradalnni munkába való állandó és sziikségszorfi lH!h'tolá.su Sztálin fomulalnil munká.sságában Diár első evekben megnyilvánult. „Néhány szó a P O belüli nézctellm-sckről" cínin munkáiában. «(!.-i-ben. Sztálin .-zt írta: „Azt nicndják, hogy egyes országokban a munkásosztály maga dolgozta ki a szocialisüi ideológiát (tudományos szocializmust) és maga dolgozza ki azt a többi országban is, ezért tehát teljeseai fölösleges a szocialista tudatot kívülről bevinni a munkásmozgalomba. Ez azonban nagy tévedés. Hogy kidolgozhassák a tudományos szocializmust, a tudomány élén kell állni, tudományos isiiieretekkél felfegyverzettiiek kell lenni és érteni kell a történelmi fejlődés löi-vényeinek mélyi'eható vizsgálatahoz." (Sztáliu Művei I. köt. Szikra 1949. 104. old.) Azonban az elmélet egymagában, az élettől el-¦szakitva, mindenkpiipen hatástalan és halott. „Mi a tudományo.s -szocializmus munkás-niozgalom nélkül? — Iránytű, amely, mivel nem luisználják, csak megrozsdásodhat, és akkor csak arra való, hogy kilíjíjílsák. Mi a nuiiikásniozgalom szoi-ializinus nélkül? Ha.ió, h-ánytű nélkül, amely így is átjut a másik liartra, de ha lett volna iránytűje, sokkal gyorsabban érte volna el a partot és kevesebb veszéllyel kellett volna mcgiiirkóznia. Egyesítsétek a kettőt és akkor reuK'k hajótok lesz, amely nyílegyenesen .íizáguld a másik part felé és sértetlenül eléri a kikötőt." (U. o. 107—108. old.) Sztálin itt Lenin szavait idézi: „Pártunk egy tudattalan folyamatnak tudatos kifejezője." (U. o. 109. old.) E szavakban Lenin röviden kifojezte az elmélet és gyakorlat kölcsönös.' vi.szonyának lényegét a társadalom fejlődésében' és megvilágította a jjartos tudomány szükségességét. Az elmélet és gyakorlat elválasztliatallan kapcsolata megnyilvánul niagy vezetőnk és tanítónk t'orradalomelőtti tevékenységében és vörös fonálként húzódik végig a szocialista állani építési) során irt munkáiban, beszédeiben és kijelentéseiben is. Sztálin gyakorlati forradalmi és. elméleti tudományos munkássága szerves egységbe fonóilik. Ez az ö.-iszefonódás nagy inértekbou elösegí-tet-to a proletárforradalom gyors és döntő sikereit. Az iinperializmus' és a proletarforradalmak korában már nem lehetett a marxizmusnak azokra a niogállapítáaairai szorítkozni, amelyek a maguk idejében, a monopolkapitalizmus előtll korszakban helyesek voltak. Most Marx és Engels tanainak továbbfejlesztésére, az imperializmus korszakára vaW alkalmazására volt szükség. E feladatot való- silotla nu'í!- zsiMiiiilisiin Lenin és S/.lálin. Az oldn-licri nmioli kiisziilión Sztálin iizl. niondUi: „Núu's kizárvji Jiz ii Icln'tüséfr. Iiosy ('ppen OroszorszáK lesz iiz iiz ovazáíí, amoly utat tör :i szoi'ializnnislur/ ICI licll vclni jizl az olaviiU fol-foKást. liofry csak Eurój)a iniitatliat luűiünk utat. .loKniiiiikns és van alkotó niavxiznius. Én az utóbbi tíila,ián állok." (Sztálin Művei. ,1 köI. Szikra lüriO. 20r)-'2ll«. old.) Jla.iilncni ef?y évtizeddel később, 1926-ban, Sztálin tovább vitte ezt a mefrállapítást cs ra-nuitatolt arra. bofry „Leninnek, nűnt Marx és Ensels folytatójának nagysága éppen abban áll, hogy ő a marxizmu«-bau sohasem volt a betű rab.ia Lenin nagyságai éppen abban áll. begy ő nyíltan, becsületesen, ingadozás nélkül felvetette azt a kérdést, hogy új megfogalmazásra van szükség a proletárforradalom győzelmének egy országban való lehetőségéről. Nem felt attól, hogy a világ opportunis-tái ragaszkodnak majd a régi megállapítá.shoz és saját opportunista állásfoglalásukat Marx cs Engels nevével igyekeznek elkendőzni." (Sztálin Művei. 8. köt. 249—250. old. oroszul.) J_

Termékadatok

Cím: Természet és Technika 1951. január-december [antikvár]

Szerző: A. V. Topcsijev , Bardach Sándor , Beret K. Péter , Erdey-Grúz Tibor , Gombos Imre , Kovalóczy György , Major Gábor , N. F. Ovcsinnyikov , P. F. Zdradovszkij , Pacséri Imre Tangl Harald

Kiadó: Magyar Természettudományi Társulat

Kötés: Könyvkötői kötés

Méret: 210 mm x 290 mm

A. V. Topcsijev művei

Bardach Sándor művei

Beret K. Péter művei

Erdey-Grúz Tibor művei

Gombos Imre művei

Kovalóczy György művei

Major Gábor művei

N. F. Ovcsinnyikov művei

P. F. Zdradovszkij művei

Pacséri Imre művei

Tangl Harald művei

Bolti készlet  

Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett 1-5 szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Baja, Family Center Líra Könyvesbolt

1-5

Vélemény: