Új Honvédségi Szemle 2003/12. [antikvár]

UJ HONVÉDSÉGI SZEMl .F. FÓKUSZBAN SZABÓ JÁNOS A haderőreform nemzetközi környezete Napjainkban egyre több szó esik sajtóban, tömegkommunikációban a haderő védelmi felülvizsgálatának alapjául szolgáló biztonságpolitikai környezetről. Hogyan változott meg a körülöttünk levő világ e szempontból? Milyen átalakulásnak lehettünk tanúi az elmúlt másfél évtizedben, amelyek indokolják az új stratégiai megközelítéseket? A változó világra milyen adekvát biztonságpolitikai válaszokat kell megfogalmazni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, áttekintve hazánk tágabb és szűkebb biztonságpolitikai környezetét. Sorra veszi a világ meghatározó katonai hatalmait, az Egyesült Államoktól a NATO-tagor-szágokon át a szövetségbe integrálódó államokig. A tanulmány kiegészítheti azt az érvrendszert, amelyre a magyar haderő-átalakítás épül. Washingtonnak napjainkban, magában a közel-keleti válságövezetben is párhuzamos kihívásokkal kell szembenéznie: Irakban a vártnál nehezebb a kibontakozás, ugyanakkor az Izraelt és a palesztinokat megbékíteni szándékozó útiterv elakadt. Bagdadban és Jeruzsálemben egyaránt augusztus a merényletek hava volt. Izraelben az utolsó három esztendőben 57 öngyilkos merénylet történt, s azokat követte a megtorlás, a bosszú. Ami Irakot illeti, ott mindennaposak a gerillaakciók, de azok eddig az ország egy jól meghatározható részére, a Bagdadtól északra levő szunniták lakta háromszögre összpontosultak. Az iraki hadszíntéren a legjellemzó'bb, hogy Szaddam leghívebb emberei „eltűntek", ugyanakkor nem elsősorban óTc, hanem az al-Kaida és a hozzá kötődő terrorszervezetek hajtják végre a legnagyobb visszhan-gú támadásokat. Rontja az esélyeket, hogy Irak határai változatlanul átjárhatóak Irán és Szíria felől, s egyik országnak sem áll érdekében, hogy megakadályozza a terroristák beszivárgását. Teherán az afganisztáni, illetve amerikai jelenlét kettős szorításától, Damaszkusz pedig egy amerikai-izraeli harapófogótól tart. Az al-Kaida terrorista profizmusát mutatja, hogy az ENSZ-főhadiszállás elleni merénylettel megtalálta a jelenlegi konszolidációs esélyek legérzékenyebb pontját. Bármely amerikai objektum ellen kockázatosabb lett volna hasonló akció, ugyanakkor a brazil diplomata Sergio Viera de Mello életével fizetett azért a hiedelemért.