Új Honvédségi Szemle 2003/2. [antikvár]

FÓKUSZBAN KIS-BENEDEK JÓZSEF Irak - háború előtt? A 2003-as esztendő első napjaiban a világpolitikában a legfontosabb kérdés az volt, hogy az Egyesült Államok mikor és hogyan indítja meg támadását Irak ellen. Lapzártakor - január első napjaiban - még hallgattak a fegyverek, de az év elejei nyilatkozatokból kiérződött a feszültség, és folyt a felkészülés az esetleges összecsapásra. A tömegtájékoztató eszközök - írott és elektronikus sajtó mindkét fél részéről - továbbra is az elszántságot hangsúlyozták. A Közel-Keleten kialakult konfliktus egyes elemeit ismerteti a szerző a napjainkban elérhető legfrissebb nyílt információs források felhasználásával. (A szerkesztő) Bush elnök 2002. június l-jén a West Point katonai akadémián elmondott beszédében kifejtette, hogy az Egyesült Államok rendszerváltást akar Irakban. Jóllehet nem egyszerű elfogadható okot találni a katonai lépésre, az Egyesült Államok vezetése az azóta eltelt idó'szakban több-kevesebb sikerrel megpróbált szövetségeseket maga mellé állítani egy Irak elleni akcióhoz. Nem sikerült egyértelműen bizonyítani Irak és a nemzetközi terrorizmus kapcsolatát, de eredményes volt több arab ország és az európai szövetségesek mozgósítása az Irak elleni esetleges katonai fellépés ügyében. A Szövetség álláspontját illetően Robertson főtitkár fontos bejelentést tett 2002. december végén, amelynek során kiemelte, hogy a NATO erkölcsi kötelessége az Egyesült Államok melletti kiállás. 2002-ben az iraki diplomácia is ellenkampányba kezdett. Március 26-án az Arab Liga bejrúti ülésén bejelentette, hogy tiszteletben tartja Kuvait függetlenségét és a kapcsolatok javítására törekszik a szomszédos állammal. Az Iránnal meglevő viszony javítására enged következtetni a hadifogolycsere felújítása és a légi közlekedés újbóli megindítása. Bizonytalan, hogy egy Irak elleni esetleges háború során hogyan viselkedik Irán, hiszen Bush elnök mindkét államot a „gonosz birodalmának" nyilvánította. Az ENSZ BT 1441. számú határozatát Irak 2002 augusztusában elfogadta, így ennek értelmében a nemzetközi ellenó'rök visszatértek az országba. Az iraki vezetés tudatában van annak, hogy az ellenőrök munkájának akadályozása háborúval járhat, ugyanakkor az Egyesült Államok számára is nehézséget jelent az arab és európai szövetségesek meggyőzése, ha Irak teljes egészében együttműködik a fegyverzetellenőrökkel. A tanulmány lezárásának idejéig a fegyverzetellenőrök nem találtak olyan nyomot, amely bizonyítaná, hogy Irak rendelkezik tömegpusztító eszközökkel.