Vízügyi közlemények 1961/1. [antikvár]

A CSATORNÁZÁS HATÁSA ' A MAGYAR DUNA JÉGJÁRÁSÁRA (Folytatás) HORVÁTH SÁND0R8 B) A JÉG ELLENI KÜZDELEM A folyam csatornázása erőteljes beavatkozást jelent jégjárásába. Hogy a jég okozta kártételeket megelőzhessük, vagy legalábbis az elkerülhetetlenekre csökkenthessük, a vízlépcsők elhelyezésének és az egyes műtárgyak szerkezeti kialakításának tervezése során a jégviszonyokra messzemenően tekintettel kell lenni. Nem elegendő azonban a jég kártételei ellen csupán a vízlépcsőnél védekezni, hanem a jég elleni küzdelmet a vízlépcső feletti bögére, sőt — egyes esetekben — az alatta levő, természetes állapotában maradó folyószakaszra is ki kell terjeszteni. A csatornázott folyón a jég elleni küzdelem három részre osztható: nevezetesen: a vízlépcső jégvédelmére, valamint a jég elleni küzdelemre a vízlépcső feletti bögében és a vízlépcső alcdti szakaszon. 1. A Adzlépeso jégvédelme Túlterjedne tanulmányunk keretein a vízlépcső egyes műtárgyainak jégvédelmét részletesen tárgyalni, ezért a továbbiakban csupán azokra az általános szempontokra mutatunk rá dr. Strauch K. T. [17, 18,] Bibikov D. N., Petrunicsev N. N. [50] és más szakírók tanulmányai alapján, amelyeket már a tervezés során figyelembe kell venni. A vízlépcső helyének megválasztása. A jégjárást és várható változását már a vízlépcsők helyének kiválasztásakor szem előtt kell tartani. A folyó hosszirányában a lépcsőt úgy célszerű elhelyezni, hogy egy hosszabb kimélyült szakasz alsó végére kerüljön. Ebben az esetben ugyanis a műtárgy feletti mély medencében ® A tanulmány írója Horuáth Sándor old. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízügyi rervező Iroda (Budapest) csoportvezető mérnöke. A tanulmány A részét, mely a Duna jégjárására vonatkozóan a jelenlegi helyzetet és a vízlépcsők megéprtese után várható változásokat tárgyalja, a Vizügiji Közlemények 1960. évi 4. füzetében közöltük. A tanulmány B részét, mely a jég elleni küzdelem módszereit tartalmazza, az 1960. évi 4. füzetben közölt tanulmány folytatásaként az egész tanulmányra vonatkozó taljes irodalomjegyzékkel együtt ebben a füzetben közöljük. (Szerk.)