Vízügyi Közlemények 1962/1-4. [antikvár]

MAGYARORSZÁGI ÖNTÖZÉSEK FEJLŐDÉSE 1957.TŐL 1960-IG ALCSER JENŐ és PERÉNYI KÁROLY^ A mezőgazdasági termelés fejlesztésének két módja van: a termőterületek kiterjeszitése és a termelés belterjesebbé tétele. A termőterületek kiterjesztésére az elmúlt évtizedben csak egyes államokban nyilt lehetőség. A belterjes termelési módok bevezetése és elterjesztése iránti törekvés viszont általános volt, eredményeit mutatja az, hogy a háború befejezte óta egyes államokban a mezőgazdasági termelés csaknem megkétszereződött. A belterjesség fokozása a korszerű agrotechnika alkalmazásával, az eredményes termelési módszerek bevezetésével és a mezőgazdasági termelés gépesítésével érhető el. Az öntözésnek — mint a legfejlettebb agrotechnikai módszernek — a bevezetése és nagyarányú növekedése ezzel a belterjességre való törekvéssel magyarázható. Ugyanekkor a világ mezőgazdaságában a gépesítés is rohamosan terjedt, mely nemcsak abban mutatkozott meg, hogy az ötvenes évek végén már több, mint 8 millió traktor dolgozott a földeken, hanem abban is, hogy az eddig leginkább kézi munkaerőt kívánó mezőgazdasági munka, az öntözés, a gépi öntözés révén ugrásszerűen fejlődött. A területi fejlődésre, úgy gondoltuk, neín kell jobb példát említeni, mint a Kínai Népköztársaságot, ahol az utolsó évtizedben mintegy ötszörösére növekedett az öntözött terület. Ez annál is inkább kiugró eredmény, mivel a kiindulási alap is 16 millió ha volt. A minőségi fejlesztésre az esőszerű öntözés adatai jellemzőek. Az iparilag fejlett országokban a területi fejlődés görbéje igen meredek. Igy pl. az Egyesült Államokban, Olaszországban tízszeresre emelkedett az esőszerűen öntözött terület ebben az évtizedben. Előzőnél már meghaladta a 2 millió ha-t, utóbbi Európában élenjár a 300 000 ha-os területtel. Az évtized lezárásával vizsgáljuk meg, hogy Imzánlíban az öntözéseknél vajon hasonló területi és minőségi fejlődésről beszélhetünk-e? Erre a kérdésre feltétlenül igennel felelhetünk. Mind területi, mind minőségi tényezőket tekintve a fejlődés kielégítő. Annál kevésbé volt helyes a fejlődés üteme. Aránytalanságokat tapasztalhatunk. A tíz év nagyjából 3 szakaszra osztható és ezek közül kettőre éppen a Vízügyi Közleményekben részletes ismertetés [1, 2] jelent meg,^ meljj^ek kiegészítése a harmadik szakasszal jelenlegi feladatunk. ^ Alcser Jenő oki. gazda, az Országos Vízügyi Főigazgatóság foagroiiómusa. Perényi Károly oki. mérnök, a Vizgazdáltcodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkátársa. ® Gábri Mihály: Az öntözés fejlődése. Vízügyi Közlemények, 1954/4 füzet és Alcser Jenő és Gábri Mihály: Magyarország öntözései a jelenben és fejlesztési alapelvei. Vízügyi Közlemények, 1958/4 füzet.