Vízügyi közlemények 1964/1. [antikvár]

Részlet:AZ IPARTELEPÍTÉS, AZ IPARI TERMELÉS ÉS A LAKÓTELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIDÉGEN IMREI25 éve annak, hogy az ország vízellátási és csatornázási szakemberei Országos Ivóvízellátási Nagy gyűlésen vitatták meg a vízellátás helyzetét. A szakemberek intő szava és építő szándékú javaslatai azonban nem vezettek számottevő eredményre. Országunk felszabadulás előtti elmaradottságát a vízvezetéki és csatornázási ellátottság 22%-os, illetve 18%-os mértéke is jellemzi.I. TELEPÜLÉSEK ÉS IPARI ÜZEMEK VÍZELLÁTÁSÁNAK ÉS CSATORNÁZÁSÁNAK FEJLŐDÉSEA vízellátás és csatornázás a népgazdaság és a vízgazdálkodás egyik legelhanyagoltabb ága volt. Fejlődésére gátlólag hatott az is, hogy korábban nem tartották a vízgazdálkodás szerves részének. Jelentőségének, helyzetének, fejlesztési követelményeinek megítélésénél részszempontokra leszűkített szemlélet érvényesült. Egyoldalúan városgazdálkodási, egészségügyi vagy kizárólag építési kérdésnek tekintették, holott mindezek igen lényeges, de távolról sem kizárólagos tényezői a vízellátás és csatornázás megoldásának.A korábbi évtizedekben a lakosság és az ipar vízszükségletét helyi vízkészletekből ki lehetett elégíteni, a szennyvizek visszavezetése a természetbe jelentősebb ártalom nélkül, kezelésük mellőzésével is megoldható volt. IlyenJ feltételek mellett a műtárgyak és elosztóhálózatok tervezését és építését elsősorban [a településszerkezet követelményei határozták meg, a víz- és csatornaművek lényegében a közmű fogalmi keretein belül maradtak.A felszabadulás után ugrásszerűen megnövekedett vízigények, különösen a koncentrált ipartelepüléseken, helyi vízkészletekből már nem voltak kielégíthetők, a keletkezett nagymennyiségű szennyvizek tisztítás nélküli bevezetése az élővizekbe a vízfolyások megengedhetetlen mértékű elszennyeződésével járt. A vízellátás és csatornázás megoldását új műszaki elvek alapján kellett biztosítani. Ezzel a víz- és csatornaművek egyre inkább a nagykiterjedésű, több vízügyi feladatot komplexen kíelégítő hidrotechnikai művek szerves alkotórészeivé válnak, fokozatosan elvesztik korábbi, kizárólagos kommunális, közmű jellegüket.' Dégen Imre oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság 1963. október 14 15-én tartott Kongresszusán elhangzott előadás anyaga.