Vízügyi Közlemények 1983/2. [antikvár]

Vízügyi Közlemények, LXV. évfolyam 1983. 2. füzet A NAGYCSAPADÉKOK GYAKORISÁGI ANALÍZISE ÉS A VALÓSZÍNŰ LEGNAGYOBB CSAPADÉK BECSLÉSE SCHIROKNÉ KRISTON ILONA' Az egyes vízgazdálkodási objektumok gazdaságossági és műszaki szempontból legmegfelelőbb méretezésénél és a különböző hidrológiai előrejelzési módszereknél felmerülő igények szükségessé tették, hogy az egyes tudományok hidrológiai célokra használható eredményei a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapjanak. A meteorológia területén a csapadékvizsgálatok során előtérbe került a különböző méretű vízgyűjtőkön várható valószínű legnagyobb csapadék (PMP) meghatározása. Ennek szinoptikus becslését adta meg a Duna és a Tisza részvízgyűjtőire Bodolainé (1973). A valószínű legnagyobb csapadék becslése statisztikai úton is közelíthető (Schirokné 1978, 1979 és 1980). A statisztikai közelítés első lépése az eddig megfigyelt nagy csapadékok mennyiségének gyakorisági analízise. Ez lehetővé teszi az extrém esetek viselkedésének megismerését. Továbbá lehetőséget nyújt a nagy csapadékok jövőbeli előfordulásának becslésére is. A tanulmány célja a fenti statisztikai eljárások ismertetése és ezek alapján nyolc, hosszú megfigyelési sorozattal rendelkező magyar klímaállomáson, különböző visszatérési perióduson belül (az 1-től 10 napig terjedő időtartam alatt) várható legnagyobb csapadékok mennyiségének és a valószínű legnagyobb csapadék értékének a meghatározása. 1. Az alkaimazoíí statisztikai módszerek 7.7. Maximumsorozatok és a visszatérési periódus A csapadék gyakorisági analíziséhez az ombrográfok regisztrátumai, az óránkénti és a naponkénti észlelések adatai használhatók fel. A rendelkezésre álló adathalmazból a gyakorisági analízisben az adatsorok különbözőképpen állíthatók elő. Kiválaszthatjuk például valamelyik időtartamra (pl. t = 1 napra) az évi maximumértékeket. Ezek az évi maximumsorozatot alkotják. A 24 órás csapadék évi maximuma a 365, vagyis a naponkénti észlelés legnagyobb csapadékértékét jelenti. Az évi maximumokból álló sorozatok azonban figyelmen kívül hagyják az egyes évek második és harmadik legnagyobb értékeit, amelyek pedig meghaladhatják a sorozat néhány más évének maximumát. Ezt kiküszöbölendő, az adott időtartam N észlelési évének adataiból összeállíthatunk az N legnagyobb értékből egy adatsort, az észlelési évek figyelembevétele nélkül. Adatsorunk ekkor valóban az N legnagyobb adatot fogja tartalmazni, de lehet, hogy lesz olyan év, amelyből nem szerepel adat a sorozatunkban, más évekből pedig több adat is szerepelhet. Nevezzük az így előállított N elemű adatsort valódi maximumsorozatnak. Másik választási lehetőségünk, hogy az adott időtartam N észlelési évének adataiból, a legkisebb évi maximumnál nagyobb valamennyi értéket figyelembe veszünk. így minden évből lesz legalább egy észlelésünk, de adataink száma ' Schirokné Kriston Ilona oki. meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz, Budapest) osztályvezető-helyettese.