Vízügyi közlemények 1987/1. [antikvár]

Vízügyi Közlemények. LXIX. évfolyam !987. évi !.füzet SZÁZ ÉVE ALAPÍTOTTÁK A VÍZRAJZI OSZTÁLYT^ DR. STELCZER KÁROLY^ Száz évvel ezelőtt, 1886. május l-jén a közmunka és közlekedésügyi miniszter 1007/1886. eln. számú rendeletével, a minisztérium Műszaki Tanácsán belül, létrehozta a Vízrajzi Osztályt. Az intézkedés jelentősége elsősorban azért kiemelkedően fontos, mert abban az időben a hidrológiai adatgyűjtés, feldolgozás, sőt a kutatás is már igen széles körű és magas szintű volt, de nem volt egységes. A Vízrajzi Osztály létrehozásával a szétszórt, különböző szervek által végzett tevékenység egy egységes központi intézmény feladatkörébe, ilL felügyelete alá került. Az intézkedés jelentősége másrészt abban nyilvánult meg, hogy a Vízrajzi Osztály feladatkörét oly előremutatóan állapították meg, hogy az még ma is megfelel a hidrológia három egyenértékű és egymással szorosan összefonódó fő területe - az adatok beszerzése, módszeres elemzése és alkalmazása - igényeinek. 1. AZ EGYSÉGES SZERVEZET ELŐTTI FONTOSABB HIDROLÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A folyók vízjárásának megfigyelése, a víz ellen és a vízért való ezeréves küzdelem a magyarság létfontosságú feladata volt. Az elsö árvízi feljegyzés !0!2-ből való, mely árvíznél „számtalan ember, barom és épület veszett oda". Az első jeges árvíz, melyről feljegyzés van, 1268-ban volt a Dunán és természetesen a mai Pest területén is pusztított. Az 1732. évi dunai árvíz magasságát már jelekkel látták el Budán is és Pesten is, de ma már csak a Molnár utcai árvíztábláról van leírás {Rétly 1970). Az árvizek pontos magasságát a Dunán 1775-töl, a Tiszán 1816-tól ismerjük. Rendszeres vízállásészlelés a Dunán a pozsonyi és a budai vízmércéken 1823-ban, a komáro-min 1830-ban, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércén indult meg {Zuber 1929). A vízmércék számának gyors növekedésére jellemző, hogy 1851-ben 15, 1865-ben pedig már 57 helyen, és a Vízrajzi Osztály megalakulásának évében már 132 vízmércén folyt rendszeres észlelés (1. ábra). Az álló ill. fekvő lapú vízmércék mellett a budai és a pozsonyi vízmércék már ún. aknás vagy kútmércék voltak (2. ábra). A Vízrajzi Osztály megalapítása előtt 1885-ben mutatta be Maiina mérnök, világviszonylatban elsőként, a légnyomásos vizállásmérőjét • A Vízrajzi Osztály megalakulásának 100. évfordulóján tartott ünnepi tudományos ülésen elhangzott összefoglaló előadás alapján. A kézirat érkezett: 1986. V. 2. ^ Dr. Stelczer Károly oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) nyug. főigazgató-helyettese.