Vízügyi közlemények 1987/3. [antikvár]

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 3. füzet A KIS-BALATON VÉDŐRENDSZER ÉPÍTÉSE^ DR. JOÓ OTTÓ^ DÉRI LAJOS^ és LAKI FERENC A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Európa-szerte ismert üdülőterület. Magyarország éves idegenforgalmi bevételének egyharmadát a balatoni üdülőövezet adja. A tó vizének minősébe a 70-es évektől jelentős mértékben elkezdett romlani. Az elvégzett kutatásokból {Botond et al. 1982, Somlyódy 1983 stb.) tudjuk: eutrofizálódott, javarészt a kívülről bejutó, medrében felhalmozódott - főleg foszfor és nitrogén -tápanyagoktól. Ezekből szaporodik a hínár, később az algák tömege. Romlik a víz átlászósága. Kék színe megzöldül az algasejtek a-klorofill molekuláitól. Ha ezek mennyisége a 100-200 mg/m'-t meghaladja, a víz poshadt, fürdésre alkalmatlan lesz. Ez ideig ily magas a-klorofill mennyiség a tó nyugati medencéjében az 1966., 1982., 1986. év egy-egy nyári hónapjában fordult elő. A Balatont érő foszfor- és nitrogénterheléseket, valamint az 1976., 78., 80., 82., 84. és 86. évi maximális a-klorofill értéket az 1. ábrán mutatjuk be. 1. A Kis-Balaton múltja A Kis-Balaton térsége (1. ábra) a mai Balaton nyugati végéhez kapcsolódó mocsár-vidék. A Balaton vízszintjét ma a 80 m^/s-os siófoki zsilippel 104,2-104,4 m B között tartják. Kétszáz éve - mint a történelmi időkben többször is - vízszintje a mai fölött volt 3-5 m-rel {Bendefy-V. Nagy 1969). A Kis-Balaton múltja a Balaton 19. századi vízszint süllyesztésével függ össze. 1822-ben a foki, 1847-ben a kiliti malom lebontásával a tó vízszintje 1,2-1-1,5 m-t csökkent. Ez kb. a tó mai szintjének felel meg. 1863-ban a siófoki zsilip üzembe helyezése és az ozorai malom elbontása további 1 m-es vízszintcsökkenéssel járt. így adódott a siófoki vizmérce 0 pontja, ami 103,42 m B. A közel 4 m-es vizszintsüly-lyesztés tette lehetővé a vasúti, közúti, vízi közlekedés biztonságát, a térség feltárását, betelepülését, idegenforgalmát, a hatataias mocsarak lecsapolását. A Kis-Balaton kifejezést először egy 1805. évi térképen találjuk (NyDT VÍZIG 1976). A mai Balatonhídvégnél 1 km^-nél kisebb területet („lik") jelöltek vele. 1833-tól ezt az elnevezést kiterjesztették a mai Balatonhídvég-Fenékpuszta közötti Zala szakasz bal parti árterére (1. ábra). 1863-tól itt megszűnt az állandó vízborítás, mert a 103,4 m B tóvízszint alacsonyabb lett, mint az itteni 103,8 m B körüli terep magassága. Csak a „zalavári és a vörsi víz" helyi mélyedések maradtak víz alatt. Területük 0,1-1 km^. ' A kézirat érkezett: 1987. I. 23. / ^ Dr. Joó Ottó oki. mérnök, a Nyugat-dunántúli Vizügyi Igazgatóság (NyDT VÍZIG Szombathely) vízgaz-dálkodási fejlesztési osztályvezetője. ^ Déri Lajos oki. építőmérnök, az NyDT VÍZIG termelésirányitója. " Laki Ferenc oki. építőmérnök, az NyDT VÍZIG termelési igazgatóhelyettese.