Vízügyi Közlemények 1990/1. [antikvár]

Vízügyi Közlemények. LXXIl. évfolyam !990. évi 1. füzet AZ 1989. ÉVI TISZA-VÖLGYI ÁRVIZEK SZAPPANOS ZOLTÁN Az 1988/89 tél és az 1989 tavasz eleje a szokásosnál enyhébb és csapadékban szegényebb volt Magyaroszágon. A havi icözépliőmérsékletek 1-4 °C-kal haladták meg az átlagértékeket, a havi csapadékok viszont az ország legnagyobb részén 50-90%-kal kisebbek voltak a sokévi átlagoknál. Az 1988. szeptember közepétől tartó szárazság következtében 1989. áprihs elejére 35-50%-ra csökkent a talaj felső 1 m-es rétegének telítettsége, a talajvízszintek pedig főleg a Tisza völgyében 1-2 m-rel süllyedtek az átlagos alá. Hasonló időjárási helyzet alakult ki folyóink külfóldi vízgyűjtőterületein is. A Tiszának és mellékfolyóinak hegyvidéki vízgyűjtőjén 1989. január közepéig mindössze 4 km^ víztérfogatnak megfelelő hókészlet halmozódott fel, ami az 1987/88 tél felét sem érte el. A hegyvidéki hótakaró 1989. március végéig fokozatosan olvídt el. A Tiszán és a mellékfolyókon 1988. november 15-1989. február 3 között szakaszosan álló jégtakaró alakult ki, amely december elején és január végén néhány napra eltűnt. A Tisza mellékfolyóiról általában már január 20-ig elvonult a jég, a Tisza felső szakaszán azonban csak február 2-án szűnt meg az álló jég. A Tiszán összesen 65 napig, a mellékfolyókon pedig 15-46 napig tartott a jegesedés. A jégvastagság 0,05-0,15 m között változott. Veszélyes torlódások, vagy torlaszok nem alakultak ki, így védekezésre, jégrombolásra sehol nem volt szükség. Az 1989. év első két hónapjában folyóink vízállása lényegesen alacsonyabb volt a megszokottnál, a mederteltségek általában 10-30% között változtak. A tél vége felé, 1989. február utolsó dekádjában, gyors felmelegedéssel 40-50 mm csapadék hullott a Felső-Tisza és a Bodrog külföldi vízgyűjtőjére, amely az olvadó hóval együtt kisebb árhullámokat indított el a Tisza felső szakaszán és a Túron, a Bodrogon viszont jelentősebb árhullám vonult le. A Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszán a Túron és a Bodrogon 1989. február 27-28-tól kellett árvízvédelmi készültséget elrendelni. A Felső-Tisza és a Túr árhullámai 3-4 m-rel, a legnagyobb vízállások alatt tetőztek, így az I. fokú készültségeket 2-3 nap múlva meg lehetett szüntetni. A tiszai árhullám úgy ellapult, hogy az alsóbb szakaszokon már a készültségi szinteket sem érte el. A Bodrog árhulláma Felsőbereckinél március 3-án tetőzött és 0,81 m-re megközelítette az eddigi legnagyobb vízállást. A Bodrog védvonalain összesen 12 napig tartott a készültség, amiből II. fok 5 napig, I. fok 7 napig volt. Az 1989. február vége - március eleje közötti védekezési időszakban összesen 220 km hosszon volt készültség, amiből 56 km volt a IL fok. A védvonalakon a készültségi fokozatnak megfelelő figyelő- és őrszolgálaton túlmenően védekezésre nem volt szükség. A kézirat érkezett: 1989. X. 5. Szappanos Zoltán oki. mérnök, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM, Budapest) föosztályvezető-ese. helyettese.