Vízügyi Közlemények 1993/2. [antikvár]

Vízügyi Közlemények, LXXV. évfolyam 1993. évi 2. füzet VÍZFOLYÁSOK OSZTÁLYOZÁSA VÍZKÉSZLET-JÁRULÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉRDEKÉBEN DR. DOMOKOS MIKLÓS, DR. HOCK BÉLA, DR. KARDOS MÁRIA és KOCH GYÖRGY Módszert dolgoztunk ki az ország vízfolyásainak négy osztályba sorolására annak érdekében, hogy a vízfolyásokból történő, engedélyezett vízkivételért fizetendő ún. vízkészlet-járulék, egyéb tényezők mellett, ezen osztályok figyelembevételével legyen megállapítható. A kidolgozott módszertan alkalmazásával elkészítettük az ország vízfolyásainak ilyen szempontok szerinti jegyzékére vonatkozó első javaslatunkat. 1. Szakirodalmi előzmények A felszíni és felszín alatti vízbázisok különböző felhasználói szempontok szerinti osztályba-sorolásának számos előzménye van. Különösen gazdag a vízhasználók vízkészlet-minőség iránti igényei szerinti osztályozás {Brown et al. 1970, Landwehr-Dei-ninger 1976, Ross 1977, Ott 1978, House-Ellis 1980, Béron et al. 1982, Couillard-Lefebre 1985, Smith 1990). A mennyiségi feltételeket (is) érvényesítő vízbázis-kategorizálásra kevésbé találhatók példák. Munkákhoz különösen Smith (1990) utóbbi - valamennyi korábbi említett munkát is kritikusan feldolgozó - műve nyújtott elvi segítséget. Ebben az új-zélandi vízfolyásokat négy különböző vízhasználó-csoport szempontjából sorolja 5-5 kategória valamelyikébe. A módszer elvét és a benne alkalmazandó - szakértői tapasztalatokon, de végülis önkényes döntésen alapuló - konkrét függvénykapcsolatokat a Delphi-módszerrel (Linstone-Turoff 1975), vagyis az adott esetben egy 18 fős szakértői csoport („panel") tagjaitól kapott javaslatok összegzésével ill. áüagolásával állította elő. A módszer lényege a következő: - Első lépésként a négy vízhasználó-csoport mindegyikéhez kiválasztották a minősítéshez figyelembe veendő 8-8 vízminőségi változót (pl. az ú.n. „általános vízhasználatok" csoportnál a figyelembe veendő 8 változó: oldott o2, pH, lebegőanyag, zavarosság, tényleges hőmérséklet és annak emelkedése, boi5, fekál koliform-szám); - Második lépésként a négy vízhasználó csoport inindegyikéhez külön-külön, minden egyes változóra tapasztalati függvénykapcsolatot állítottak fel az adott változó mérőszáma és hatásmutatója között. A hatásmutatók értékkészlete 0-tól lOO-ig teijed, ahol 0 az adott típusú vízhasználati célra teljesen alkalmaüan, 100 pedig a feltéüenül alkalmas vízminő- A kézirat éricezelt: 1992. XI. 10. Dr. Domokos Miklós oki. mérnök, oki. matematikus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKJ, Budapest) tud. főmunkatársa. Dr. Hock Béla oki. mérnök, a miiszaki tudomány kandidátusa, a VITUKl ny. tud. tanácsadója. Dr. Kardos Mária oki. mérnök, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI, Budapest) főmunkatársa. Koch György oki. mérnök, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADU VÍZIG, Baja) osztályvezetője.