A Könyv 1989/4. [antikvár]

Frick László: Gagyi, avagy könyv az utcán A bronzvörösre festett hajú, megállapíthatatlan korú feminin férfi nadrágjába nyúlt, belekotort az ülepébe, későbben kérdőn körülpillantott a Ferenc körúti aluljáróban. Egy idő után bizonytalanul kihúzta kezét a nadrágjából: ismerősök közeledtek; három félresiklott életű, megfáradt nő, éppen a közeli Rákóczi térről jöttek; szemmel láthatóan, továbbá pillanatnyilag, munka nélkül. A vöröshajú nőimitátor megvetően szemlélgette az aluljáró ellomposodott közönségét, elálldogált talicskaszerű, szürke standja előtt; az asztalon, mint földőlt szatyorból kiborult zöldség, a könyvek. A metrófeljárat felől hűvös levegő (huzat) áramlott, ez a levegő embereket sodort magával, a komoly bibliofil természetű olvasókat; ők most hirtelen körülállják az asztalt, megemelik a köteteket, bőszen lapozgatnak. A négykerekű fémkonténer tetején Apuleius Lucius (Kr.u. 2. sz.) Aranyszamár című kötete - a mű nagy hatással volt Boccaccióra is -, mellette Charlotte de Pasella márkinő Párizs réme felségjelű opusza. Ez utóbbit a kisiklott életű fiatalasszonyok mosolyogva nézegetik; van is mit: a címlapon fölületesen öltözött kolléganőjük guggol jól megtermett havanna-szivarral a végbélnyílásában. Az egyre inkább szaporodó létszámú vásárlóközönség érdeklődve szemléli a művet; a legtöbb ember fagylaltot nyalogatva; a mézízű szirupos lé lecsordul könyvre, standra, nyárvégi öltözetre. Órám háromnegyed tízet mutat, az üzlet sikeresen beindult. A vöröshajú férfi ismét az ülepébe kotor, majd elad néhány gyermekkönyvet. A művelt olvasó pedig meglapult pénztárcával, de boldogan távozik. Ettől azonban a fagyi továbbra is csöpög, a dolgozó előredőlt felsőtesttel nyalogatja, a kötetek cekkerbe, miegymásba kerülnek; a jól sikerült vásár után ki-ki fölszívódik a hömpölygő, hörrenéseket hallató tömegben.