Apollo 3. [antikvár]

A szerkesztők előszava Az Apollo szerkesztője, Gál István 1912. szeptember 29-én született Bonyhádon. A középiskolát a bonyhádi gimnáziumban végezte, ahol magyar tanára, a Riedl-tanitvány Kerényi Henrik korán kezébe adta a Nyugat íróinak míiveit. Már 17-18 éves korában jelentek meg írásai a Tolna megyei újságokban. Interjút készített Babits Mihállyal, Szabó Dezsővel és a fiatal Illyés Gyulával. Budapesti magyar-angol-német szakos bölcsészhallgató volt, amikor megindította folyóiratát, az Apollot. Állandó munkatársa volt vezető hazai, erdélyi és felvidéki folyóiratoknak és napilapoknak, budapesti szerkesztője a prágai Új Szellemnek. Az Apollo megszíínése után is tovább foglalkoztatta a kelet-középeurópai témakör: munkatársaival ankétot rendezett a térség elnevezéséről a Magyar Nemzet hasábjain. Ugyanitt, ill. a Láthatárban a Balkánkutatás problémáiról indított interjúsorozatot. Ez az anyag később kibővítve, könyv formában is megjelent Gál István szerkesztésében, Magyarország és a Balkán: a magyar tudomány feladatai Délkelet-Európában (ill. német nyelven is, Ungarische Balkanforschung) címmel. A kötet harminc magyar tudós tanulmányát tartalmazza a Balkán-kuta-tás múltjáról, jelenéről és jövő feladatairól. A magyarságnak a szomszéd népekkel való történelmi és kulturális kapcsolatait dolgozta fel az ugyancsak általa szerkesztett - először német nyelven kiadott - Ungam und die Nachbarvölker c. kötet, mely 1947-ben kibővítve Magyarország és Keleteurópa: a magyarság kapcsolatai a szomszédnépekkel címmel jelent meg magyarul. (A tanulmánygyűjtemény legbővebb - francia nyelvű - váhozata sajnos nyomdai tördelt formában maradt.) Gál István gondozásában és bevezető tanulmányával látott újra napvilágot Wesselényi Miklós Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében c. munkája. Erősen foglalkoztatta a Dunakonföderációs tervek tör-