Árgus 2003/12. [antikvár]

Az intézményes egyházak önmaguk karikatúrájává válnak Beszélgetés Iványi Gábor metodista lelkésszel Úgy néz ki, mára a karácsony, a legnagyobb keresztény ünnep vásári termék lelt. Része az össznépi konzumálás-nak. Katedrális helyett plázák úsznak barokkos fényárban, kis kápolnák helyett bóvUámsokpörgetik magasra a shopinglázt. Minden eladó. A szeretet is. Iványi Gábor metodista lelkésszel, a Wesley János Lelkészképző Főiskola főigazgatójával beszélgettünk. - Ha valamikor, akkor karácsonykor ugrik fel kötelezően a fogyasztás. Hová lett lííl az ünnep? ' -Ahogy gondolataimban lapozgatok a bibliai ünnepek könyvében, az ünnep v a Teremtés negyedik napján veszi kezdetét, amikor Isten a csillagokat és égites- • ^í"^ i teket teremti. Addig a világosságot ő maga jelenti Az ünnep elképzelhetetlen az azt emlékezetessé tevő összejövetelek, ajándékozások és lakmározások nél- h'l kül. Nem lehet háztartási keksszel és hígított szódavízzel ünnepelni. Hogy úgy j I i ' i , mondjam, nagyokat kell inni és zabálni Inkább fogjon össze két család, és ne .'ví 1 ' fél-fél bárányt süssenek meg, hanem egyet közösen. Az ajándékkal pedig emlé-kezetesség teszi az ember az ünnepet De hogy honnan kezdve válik ez a gesztus üres üzletté, a raktárban addig felhalmozott árú piacra dobásává, mert ilyenkor ^'f^ , i i minden megvesznek, nem tudom Jobban izgat az üzenet kiüresedése, a kará- ¦ ,| i. ; csony tartalmának torzulása amikor az evangéliumi üzenet útszélivé lesz. ,'(' | - Elfelejtettük az üzenetet? Mi lenne az? ' | i, i i i - Karácsony igazi üzenete a Zsoltárok Könyve szerint az, hogy a „föidi férgek isfeii'' és királyok", vagyis valamennyi társadalmi osztály egyformán ünnepeljen. És szeretetben ahol az ajándék is a másik megfogható szeretetének megtestesülése eredeti értelemben, amit szívesen nézegetünk, simogatunk. - És amibe beleérkezettpiac. Nemhogy szakrális, de humánus tartalma is elvész a hipermarketek kirakat-szentélyeiben, csillogásában - ami architektúráját tekintve is tudatosan az emberek intim területét foglalja el. - Van ebből kiút? - Ábrahámra gondolok, aki kisétál az egyik korabeli metropolisból, és nem tudja hová, csak el onnan. Lemegy a térképről Az elmúlt harmincöt évszázad