Asztaltársasági füzetek 2014 [antikvár]

BeköszöntőHuszonöt évvel ezelőtt volt az első csoportos bemutatkozásunk (Széllyel tündökleni, 1989. június 2.). Három év múlva indult útjára az évi egy-négy számot fölmutató periodikánk. Az első kiadvánnyal együtt több mint 12 évig voltunk nyomtatott formában is jelen szülőföldünk életében. Most, 12 év szünet után, valamennyi egykori és új olvasónk kezébe veheti az Asztaltársasági füzetek 12. évfolyamának jubileumi számát, ismét betekinthet ily módon is a munkásságunkba. Erre bíztatjuk, invitáljuk.Különös találkozás ez mindenképp. Különös, mert a Balassi Bálint Asztaltársaság elmúlt negyedszázada arculatát - más-más időszakban -meghatározó alkotók fogtak össze, hogy az elkövetkező oldalakon együtt szerepelhessenek. Egy-két esetben - bármennyire is egyazon vidéknek a szülöttei - ez a kiadvány jelentette és hozta össze az első személyes találkozásukat. Különös, mert az elmúlt évek során a 12-es szám folytonosan és mindig hatványozottan voltjelen a tevékenységeink során, mint ahogyan ezúttal is. A fentebb már jelzettek mellett 2014. június 12-ére esik az első olyan nap, amikor a szerkesztőkön kívül mások is megtekinthetik a közös produktumot az Ünnepi Könyvhét salgótarjáni Múzeum téren zajló megnyitóját követően, az Asztaltársaság pavilonja előtt, ahol a szerzők fölolvassák és dedikálják a müveiket a nap folyamán. Különös, hiszen mi nem az a művészet, az irodalom égisze alatt? Vagy a különös ebben az esetben természetes?Sok vívódás, vita eredményeként alakult ki az elkövetkező 93 oldal folyama. Létrehozása során törekedhettünk volna teljesebb kép formálására is, de elsősorban azoknak a helyi értékeknek a fölmutatását céloztuk meg, amelyek - megítélésünk szerint - lokális jelentőségükön fölüli tartalmakat is hordoznak. Olyat, ami büszkén vállalható.Hogy az ítélőképességünk nem csalt-e a szerkesztés során? Az éppúgy személyes döntések alapján dőlhet el, miként ez a matéria hasonlóképp alakult azzá, ami már lapozható, s arra vár, minél többen döntsenek felőle. Hisz aki dönt, az olvassa, szemléli, betekint a tartalmaiba Az teszi elevenné minden sorát, minden képét A mérce tehát innentől az olvasó, és az ő mérlege.Szerk.