Bővebb ismertető
Részlet:
LEVÉL A KÖNYVRŐL
Kedves fiam!
A könyvről írok neked. Lásd, alig kezdem, máris elszakadok. Hidd el, nincs nehezebb, mint a fiatalsághoz szólni. Abból az időből tudom ezt, mikor magam is olyan fiatal voltam, mint most te. Elpirult az arcom, valahányszor a felnőttek "bölcs" intelmeit olvastam. Szégyenkeztem, hogy fölényes jósággal nyitják ki előttem tapasztalásuk tárházát, melybe beraktározták mindazt, amit évek során gyüjtöttek. Ennélfogva hozzá se nyúltam. De sokkal jobban szégyenkeztem, mikor odakuporodtak mellém, selypegtek s arcukra az ifjúság lurkó-mosolyát festve pajtikájuknak neveztek. Arra gondoltam, szívesebben tisztelem őket, semhogy "ilyen jóban" legyek velük.