Egyenlítő 2007/1. [antikvár]

Részlet: A demokrácia nem törődik a művészettel Nemrég jelent meg majd' ezer oldalas, összegző szándékú tanulmánygyűjteménye Ars poetica címmel. Mit értsünk ezen? A szerző ars poeticáját és tudományos hitvallását? Vas István írja, hogy a költészet ismeretlen Isten, s hogy a művészetben köd is van és homály. Ilyen értelemben az én működésem célja: oszlatni a ködöt és csökkenteni a homályt. Az ars teoretica pedig inkább melankolikus meditáció, események korszerűtlen, csendes végiggondolása minél szerényebb tudományos apparátussal - úgy használni, úgy segíteni a művek megértését, hogy az ne is nagyon látsszon, hiszen nem az esztétika a fontos, hanem a MŰ. De fontos-e még a mű, és kiknek fontos, s akiknek nem fontos, azokat lehet-e valahogy segíteni? Milyen esélye van az értékőrző és -ápoló törekvéseknek, amikor minden érték megkérdőjeleződik, a kultúra üzleti logikát követ, s kellően ócskát, csillogót - köd és homály nélkülit - kell gyártani, mert az a legkelendőbb portéka?