Egyenlítő 2008/1. [antikvár]

Részlet: Szocialista alapelvek 1. RÉSZ ORMOS MÁRIA Mi maradt meg az eredeti szocialista/szociáldemokrata elvekből? - kérdezhetjük, de azonnal hozzá kell tennünk, hogy vajon melyekről is beszélünk? Az idők során ugyanis több, egymásnak is ellentmondó, egymás között is vitázó szocialista/szociáldemokrata áramlat keletkezett. E mellett a 21. században a kapitalizmus és a tőkés, illetve a mostanában kapitalizálódó társadalmak természete olyan új kérdéseket vetett fel, amelyekre egyáltalán nem lehet választ találni a múltban. 1. Változatlanság és módosulás Az első kérdés tehát abban áll, hogy létezik-e olyan elv, amely a szocialista gondolkodás valamennyi válfaját áthatotta, és amely ma is érvényes. A válaszért vissza kell tekintenünk a szocialista/szociáldemokrata áramlat múltjára. A történeti összefüggések fonalát azon a ponton érdemes felvennünk, amelyen a szocialista/szociáldemokrata pártok de facto és elvileg is elhatárolódtak saját pártjuk azon szárnyától, amely a radikális, forradalmi irányt választotta, és csatlakozott a Lenin által létre hozott Kommunista, másként Harmadik Internacionáléhoz. A mai pártoknak ugyanis itt található a kiindulási pontja. Ez a máig ható törésvonal a 19. század végén kezdett kirajzolódni,1 és a pártok szakadása révén 1917 és 1921 között vált visszavonhatatlanná.2