kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Babits Mihály - Hepehupa 2002. július-szeptember [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/421/5015421.jpg "Babits Mihály - Hepehupa 2002. július-szeptember [antikvár]")
Hepehupa 2002. július-szeptember [antikvár]
Babits Mihály, Bekő N. Ildikó, Bíró Lajos, Egyed Ákos, F. Cirkl Zsuzsa, Fodor Sándor, Hajdú Attila, Kiss Lehel, Kovács Miklós, Kovács Sándor, Kozma Dezső, Kővári László, Lakóné Hegyi Éva, László László, Major Miklós, Muhi Sándor, Nagy Lóránd Zsigmond, Oláh Levente, Pilinszky János, Tolnai Miklós, Zsigmond Attila
Fadrusz János alkotásai
"Véresre korbácsolta a keserű sors vállaimat, de nem tértem le az ösvényről, melyet csillagom kijelölt." (Fadrusz János)
I. Fadrusz János élete
1858. szeptember második napja jelentős nap volt Fadrusz János és felesége életében, akik nem is olyan régen érkeztek megy Magyarországból Pozsonyba azért, hogy a jobb megélhetés reményében itt telepedjenek le, s próbálják megalapozni családjuk jövőjét.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Fadrusz János alkotásai
"Véresre korbácsolta a keserű sors vállaimat, de nem tértem le az ösvényről, melyet csillagom kijelölt." (Fadrusz János)
I. Fadrusz János élete
1858. szeptember második napja jelentős nap volt Fadrusz János és felesége életében, akik nem is olyan régen érkeztek megy Magyarországból Pozsonyba azért, hogy a jobb megélhetés reményében itt telepedjenek le, s próbálják megalapozni családjuk jövőjét.
Termékadatok
Cím: Hepehupa 2002. július-szeptember [antikvár]
Szerző:
Babits Mihály
,
Bekő N. Ildikó
,
Bíró Lajos
,
Egyed Ákos
,
F. Cirkl Zsuzsa
,
Fodor Sándor
,
Hajdú Attila
,
Kiss Lehel
,
Kovács Miklós
,
Kovács Sándor
,
Kozma Dezső
,
Kővári László
,
Lakóné Hegyi Éva
,
László László
,
Major Miklós
,
Muhi Sándor
,
Nagy Lóránd Zsigmond
,
Oláh Levente
,
Pilinszky János
,
Tolnai Miklós
Zsigmond Attila
Kiadó: Color Print Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 210 mm x 290 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............