Keletkutatás 1996. ősz-2002. tavasz [antikvár]

TANULMÁNYOK Keszí Tamás A magyar törzsnevekről 1. Több mint tíz évvel ezelőtt Berta Árpád egy dolgozatában a magyar törzsnevek újszerű megfejtésére tett kísérletet.1 Eredményei már az ismeretterjesztő irodalomba is bekerültek, noha részletes szakmai vita még nem folyt róluk. Jelen dolgozatomban ennek a kritikai munkának az elvégzésére vállalkozom. A dolgozat első részében megvizsgálom, hogy a feltett etimonok hangtani és jelentéstani szempontból valóban kifogástalanok-e, majd a kapott eredménytől függetlenül elemzem magát a rendszert és Berta újnak tekinthető módszertani megjegyzéseit. Végezetül áttekintem az elmélet igazolását szolgáló analógiákat. Mivel tanulmányomban kizárólag egy bizonyos elmélettel foglalkozom, a korábbi, idevágó irodalom idézésétől eltekintek, ez Berta cikkeiben megtalálható. 2.1. Nyék. Berta elfogadja Németh Gyula etimológiáját, és a 'sövény'-nek nevezett törzset a törzsszövetség elővédjének tekinti. 2.2. Megyer. Berta korábbi álláspontját megváltoztatva „A honfoglalásról sok szemmel" című konferenciasorozaton a szó török eredetét vetette föl.4 Eszerint a szó egy török *ban Jer 'fő hely, központi hely' jelentésű kifejezésből származtatható, amely *men jer alakon át fejlődött az ősmagyarban medzser-vé: Az ötletet szemmel láthatólag a törzsnév más etimológiái ihlették, amelyek *-nc- hangkapcsolatot tartalmazó etimonból indulnak ki. A nazális ugyanis látszólag lehetőséget nyújt a törökben egyébként igen-igen ritka szókezdő m- magyarázatára. Csakhogy ebben az esetben az etimológiának súlyos kronológiai akadálya van. A *-nc- > *-ndzs- > *-dzs- > -gy- változás ugyanis túl korai: egyes