Könyvbarát 1958-1959. január-december [antikvár]

Könyvbarát viii. évfolyam 1. szám 1958. január VÁLASZ AZ OLVASÓKNAK KÖRKÉRDÉSÜNK EREDMÉNYE II. A Könyvbarát egyes rovataira vonatkozó megjegyzésekre ugyancsak a kérdőíven alkalmazott sorrendben válaszolunk. A könyv története sorozat megváltoztatására irányul a legkevesebb kívánság, a legtöbb olvasónak úgy tetszik, amint van. Akad, aki a sorozat anyagát könyvalakban kiadva szeretné látni. Tudomásunk szerint sorozatunk két írója, Eitz József és Kéki Béla már készülnek egy ihasonló témájú könyv megírására. Ennék. kiadása azonban még a jövőé. Az Olvasás közben rovattal a legtöbb olvasó mag van elégedve. A beküldőknek mintegy tíz százaléka a rovat bővítését kéri. Ennek a kérésnek bizonyos esetekben eleget tudunk tenni, amikor egy-egy címszó bővebb, hosszabb tárgyalást igényel. Egyébként azonban lapunknak nem feladata részletes műfajelméleti cikkeket közölni; ennek a rovatnak célja: általános, vázlatos útbaigazítást adni az érdeklődőknek a kérdéssel való további, részletesebb foglalkozásra. — Ami a rovat címszavainajk közlési sorrendjét illeti, iparkodunk az éppen megjelent könyvek által felvetett műfaji kérdéseket tisztázni; más módszer — ábécé-sorrend, esztétikai csoportosítás stfo. —, havi folyóiratról lévén szó, erőltetett lenne, s megvolna az a hátulütője, hogy pl. a most megjelenő utópisztikus regények műfajáról csak évek múlva írhatnánk, amikor az ábécében az „u"-betűhöz érkezünk. Az esztétikai csoportosítás ugyanígy elszakadna a könyvkiadás fölvetette, „kéznél levő" kérdésektől. Az esztétika alapfogalmainak rendszeres magyarázatát a Kis esztétika című, e számunkban újra meginduló sorozatunk lesz hivatva megadni. Írói arcképek. Nagyon örvendetes, hogy azok után, akik a rovatot a jelenlegi formájában jónak tartják, számarányukat tekintve mindjárt azok követik, akik bővebb írói pályaképeket szeretnének olvasni, olyanokat, amilyeneket lapunk tavalytavalyelőtti számaiban közöltünk. Szívesen eleget tennénk a kéréseiknek, de a Könyvbarát jelenlegi terjedelme így számodként csak egy-égy arckép közlését engedné meg, ez pedig a tájékoztatás hatókörét • erősen szűkítené. Ugyancsak terjedelembeli korlátok miatt nem tudunk számonként három, legfeljebb négy arcképnél többet adni, hacsak nem csökkentjük az egyes írások terjedelmét. Ez azonban száraz adathalmazt eredményezne. Figyelemre méltó az a kívánság, hogy ebben a rovatban élő íróinkicai is foglalkozzunk. Erre a jövőben több lehetőséget adunk. Meg kell azonban gondo'ni, hogy az élő magyar írók értékelésével kapcsolatos vitáknak, ellentétes véleményeknek, a szükségszerűen még csak tapogatózó kísérleteknek lapunkban nem tudnánk elegendő helyet biztosítani, viszont felelőtlenség volna még működő íróról leegyszerűsített, a végérvényes értékelés igényével hivalkodó írásokat közölni. A járható út az, hogy élő íróinkról a könyvismertetésekben, könyveik megjelenése' alkalmával írnunk, és olyan cikkeikben, amelyek a mai magyar irodalom egy-egy terü'etét mérik fel, műfajok, tárgykörök stb. szerinti csoportosításban foglalkozva íróinkkal. A kérdőívek kibocsátása után indítottuk az Elfelejtett írók c. sorozatunkat. Ezzel, !reméljük, kielégítjük azokat az olvasóinkat, akik az írói arcképek között keresik az elfelejtett, de említésre méltó magyar írókat. Ebben a rovatunkban bővebb írói pályaképeket közlünk, mint az írói arcképek közt, hiszen olyanokkal akarjuk olvasóinkat megismertetni, akikről másutt valószínűleg nem olvasnak. Külföldi elfelejtett írókkal azonban — ahogy néhányan kérik — nem foglalkozhatunk. Részben helyünk nincs rá, másrészt m;i nehezen dönthetjük el, hogy egy idegein irodalomnak mely régi képviselője érdemli meg az életrekeltést. Az Elfelejtett írók sorozat egyetlen belső törvényszerűsége az, hogy olyanokról írunk, akiknek művei a két háború közti időszakban sem jelentek meg, egyéniségük, működésük azonban a magyar irodalom egészének színskáláját ga méltóak az újabb kiadásra.