Könyvbarát 1958. január-december [antikvár]

Könyvbarát viil évfolyam 1. szám 1958. január VÁLASZ AZ OLVASÓKNAK körkérdésünk eredménye ii. A Könyvtarát ©gyes rovataira vonatkozó megjegyzésekre ugyancsak a kérdőíven alkalmazott sorrendben válaszolunk. A könyv története sorozat megváltoztatására irányul a legkevesebb kívánság, a legtöbb olvasónak úgy tetszik, amint van. Akad, aki a sorozat anyagát könyvalakban kiadva szerelmé látni. Tudomásunk szerint sorozatunk két írója, Fitz József és Kéki Béla már készülnek egy (hasonló témájú könyv megírására. Ennek kiadása azonban még a jövőé. Az Olvasás közben rovattal a -legtöbb olvasó meg van elégedve. A beküldőknek mintegy tíz százaléka a rovat bővítését kéri. Ennelk a kérésnek bizonyos esetekben eleget tudunk tenni, amikor egy-egy címszó bővebb, hosszabb tárgyalást igényel. Egyébként azonban lapunknak nem feladata részletes műfajelméleti cikkeket közölni; ennek a rovatnak célja: általános, vázlatos útbaigazítást adni az érdeklődőknek a kérdéssel való további, részletesebb foglalkozásra. — Ami a rovat címszavainak közlési sorrendjét illeti, iparkodunk az éppen megjelent könyvek által felvetett 'műfaji kérdéseket tisztázni; más módszer — ábécé-sorrend, esztétikai csoportosítás stb. —, havi folyóiratról lévén szó, erőltetett lenne, s megvolna az a hátulütője, hogy pl. a most megjelenő utópisztikus regények műfajáról csak évek múlva írhatnánk, amikor az ábécében az „u"-betűhöz érkezünk. Az esztétikai csoportosítás ugyanígy elszakadna a könyvkiadás fölvetette, „kéznél levő" kérdésektől. Az esztétika alapfogalmainak rendszeres magyarázatát a Kis esztétika című, e számunkban újra meginduló sorozatunk lesz hivatva megadni. Írói arcképek. Nagyon örvendetes, hogy azok után, akik a rovatot a jelenlegi formájában jónak tartják, számarányukat tekintve mindjárt azok követik, akik bővebb írói pályaképeket szeretaének olvasni, olyanokat, amilyeneket lapunk tavalytavalyelőtti számaiban közöltünk. Szívesen eleget temnánlk a kéréseiknek, de a Könyvbarát jelenlegi terjedelme így számonként csak egy-egy arckép közlését engedné meg, ez pedig a tájékoztatás hatókörét erősen szűkítené. Ugyancsak terjedelemben korlátok miatt nem tudunk számonként három, legfeljebb négy arcképnél többet adni, hacsak nem csökkentjük az egyes írások terjedelmét. Ez azonban száraz adathalmazt eredményezne. Figyelemre méltó az a kívánság, hogy ebiben a rovatban éíó' íróinkkal is foglalkozzunk. Erre a jövőben több lehetőséget adunk. Meg kell azonban gondolni, hogy az élő magyar írók értékelésével kapcsolatos vitáknak, ellentétes véleményeknek, a szükségszerűen még csak tapogatózó kísérleteknek lapunkban nem tudnánk elegendő helyet biztosítani, viszont felelőtlenség volna még működő íróról leegyszerűsített, a végérvényes értékelés igényével hivalkodó írásokat közölni. A járható út az, hogy élő íróinkról a könyvismertetéseikben, könyveik megjelenése alkalmával írnunk, és olyan cikkeikben, amelyek a mai magyar irodalom egy-egy területét mérik fel, műfajok, tárgyiki'irök stb. szerinti csoportosításban foglalkozva íróinkkal. A kérdőívek kibocsátása után indítottuk az Elfelejtett írók c. sorozatunkat. Ezzel, reméljük, kielégítjük azokat az olvasóinkat, akik az írói arcképek között keresik az elfelejtett, de említésre méltó magyar írókat. Ebben a rovatunkban bővebb írói pályaképeket közlünk, mint az Írói arcképek közt, hiszen olyanokkal akarjuk olvasóinkat megismertetni, akikről másutt valószínűleg nem • olvasnak. Külföldi elfelejtett írókkal azonban — ahogy néhányan kérik — nem foglalkozhatunk. Részben (helyünk nincs rá, másrészt mi nehezen dönthetjük el, hogy egy idegen irodalomnak mely régi képviselője érdemli meg az életrefceltést. Az Elfe'ejtett írók sorozat egyetlen belső törvényszerűsége az, hogy olyanokról írunk, akiknek művei a két háború közti időszakban sem jelentek meg, egyéniségük, működésük azonban a magyar irodalom egészének színskáláját gazdagította, vagy méltóak az újabb kiadásra. á