kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![André Maurois - Könyvbarát 1958. július [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/530/4540530.jpg "André Maurois - Könyvbarát 1958. július [antikvár]")
Könyvbarát 1958. július [antikvár]
André Maurois, Apostol András, Bajomi Lázár Endre, Balázs Béla, Claude Roy, Dobrica Csoszics, Dr. Vajda Pál, Fodor József, Frank László, Fried István, George Thomson, Haas Károly, Jékely Zoltán, József Farkas, Jurij Piljar, Kelemen János, Kuprin, Leopardi, Maár Gyula, Mao Tun, Marek Hlasko, Maron Ferenc, Mesterházi Lajos, Mikszáth Kálmán, Murányi-Kovács Endre, Pók Lajos, Simándi Béla, Somlyó György, Szalatnai Rezső, Szász Imre, Szendrei József, Tamási Áron, Tömörkény István, Wessely László
Részlet:
Könyvek a Brüsszeli világkiállításon
Aki végigjárja a brüsszeli világkiállítás különböző csarnokait, talán azon lepődik meg legjobban, hogy a kiállító országok milyen nagy súlyt helyeztek kulturális életük bemutatására. Jellemző erre, hogy a kanadai kiállításnak egy teljes emelete az ország kultúréletét van hivatva bemutatni. a könyvkiadást, művészeteket, színházat, holott a hozzánk érkező hírekből tudjuk, az ottani kulturális élet egyáltalán nem számottevő.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1020 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Könyvek a Brüsszeli világkiállításon
Aki végigjárja a brüsszeli világkiállítás különböző csarnokait, talán azon lepődik meg legjobban, hogy a kiállító országok milyen nagy súlyt helyeztek kulturális életük bemutatására. Jellemző erre, hogy a kanadai kiállításnak egy teljes emelete az ország kultúréletét van hivatva bemutatni. a könyvkiadást, művészeteket, színházat, holott a hozzánk érkező hírekből tudjuk, az ottani kulturális élet egyáltalán nem számottevő.
Termékadatok
Cím: Könyvbarát 1958. július [antikvár]
Szerző:
André Maurois
,
Apostol András
,
Bajomi Lázár Endre
,
Balázs Béla
,
Claude Roy
,
Dobrica Csoszics
,
Dr. Vajda Pál
,
Fodor József
,
Frank László
,
Fried István
,
George Thomson
,
Haas Károly
,
Jékely Zoltán
,
József Farkas
,
Jurij Piljar
,
Kelemen János
,
Kuprin
,
Leopardi
,
Maár Gyula
,
Mao Tun
,
Marek Hlasko
,
Maron Ferenc
,
Mesterházi Lajos
,
Mikszáth Kálmán
,
Murányi-Kovács Endre
,
Pók Lajos
,
Simándi Béla
,
Somlyó György
,
Szalatnai Rezső
,
Szász Imre
,
Szendrei József
,
Tamási Áron
,
Tömörkény István
Wessely László
Kiadó: Művelődésügyi Minisztérium
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Fried István magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa, az irodalomtudományok doktora.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............