Könyvtári Figyelő 1993/4. [antikvár]

,A könyvtárnok hivatása egyike a legmagasztosabbaknak." (Kudora Károly) Száz éves az első magyar könyvtári munka, Kudora Károly könyvtártana Somkuti Gabriella A magyarországi könyvtári kultúra fejlődése jóval megelőzte a könyvtári szakirodalom hazai megjelenését. A külföldi szakirodalomról és könyvtári gyakoriatról már ezt megelőzően tájékozottak voltak itthon is, a nagyobb köz- és magánkönyvtárakat külföldi minták után rendezték és katalogizálták, átvéve vagy magyarra is fordítva külföldi szakrendszereket. Nagyobb könyvtárak számára részletes kezelési szabályzatok is készültek, ugyancsak külfökli - főleg német - forrásokra támaszkodva. Legismertebb közülük az Akadémiai Könyvtár tisztviselői számára készült utasítás, melyet Toldy Ferenc készített 1848-ban s mintegy összefoglalója a legfontosabb könyvtártani ismereteknek.^ Ugyancsak tőle származik az első magyar könyvtártani szakmunka terve, amelynek azonban csak a bevezetője jelent meg az Athenaeum c. folyóirat 1843-as évfolyamában. Maga a mű soha nem készült el. Az 1876-ban indult Magyar Könyvszemlében is megjelent néhány könyvtártani vonatkozású közlemény, többek között Barna Ferdinánd, Horváth Árpád, Szinnyei József, Fraknói Vilmos tollából. A hazai könyvtári állapotokra vonatkozóan irányadóak voltak Szász Károly és György Aladár írásai^, de összefoglaló könyvtártani kézikönyv nem született. Nagy könyvtáraink tudós könyvtárosai, bár tájékozottak voltak a gyakoriati könyvtári teendőket illetőleg, elsősorban mégis saját szakterületüket művelték. Szükségszerű volt tehát, hogy ilyen művet az írjon, akinek nem voltak tudós ambíciói, aki elsősorban könyvtáros volt, foglalkozását hivatásnak tekintette s munkájával figyelmet kívánt ébreszteni a könyvek és a könyvtárak iránt. Ilyen ember volt Kudora Károly (1851-1916), aki egyetemi tánulnrányai után azonnal az Egyetemi Könyvtárta került, s onnan is ment nyugdíjba 1914-ben.^ Szerény ember és szorgalmas könyvtáros volt, aki mindig az olvasók érdekeit tartotta szem előtt, s könyvtári munkáját a kutatói-olvasói igények minél tökéletesebb kielégítése határozta meg. Kudora „Könyvtártan" c. műve 1893-ban Jelent meg, szakfolyóiratokhoz mellékelt megrendelő lap és előzetes hírverés után."* Korabeli visszhangját nem isméjük, kivéve Hellebrant Árpádnak a Magyar Könyvszemlében megjelent s meglehetősen igazságtalan bírálatát.® Ebben a