Korunk 1957. január [antikvár]

Részlet: "Új folyamunk megváltozott körülmények között indul, s így újra körvonalazzuk a Korunk célját. A régi tőkés-földesúri Románia korlátai között, egy gazdasági válságokkal és imperialista ellentétekkel küszködő Európa vészes adottságaiban, folyóiratunk a nép oldalába állt s a tömegekkel uralomra készülődő értelmiség eszmei-művelődési törekvéseit fejezte ki, éles ellentétben mindazon polgári irányzatokkal, melyek kiszolgálták a hatalmat s végül a fasizmus nyílt embertelenségébe torkollottak. Elméleti harcaink tartalma a valóság őszinte feltárása, törvényszerűségeinek elemzése volt, s ugyanakkor a valóság minden elkendőzésének vagy elferdítésének kíméletlen visszautasítása. Ma, a szocialista világrendszerhez tartozó Román Népköztársaságban, feladatunk a hatalomra jutott nép szocialista társadalmának értelmi szolgálata. Ez a feladat mindannak teljesítését jelenti, amiért a régi viszonyok között küzdöttünk, de már nemcsak az akkoriban számunkra egyedül lehetséges elméleti tudatosítások és viták attakjában, hanem egy mindennapos építő és alkotó gyakorlat szükségletei szerint is. Új, életkörülményeiben és meggyőződésében egyaránt szocialista értelmiséghez szólunk, mely nemcsak értelmezi és bírálja a világot, hanem a dolgozó tömegek forradalmi érvényesülésének menetében egyre inkább elő is segíti a világ újjáalakítását. Elméleti harcainknak ma már a gyakorlatban ellenőrzött tartalma nem lehet más, mint az örökül kapott valóság tervszerű megváltoztatása, vagyis az a tudományos és művészi szándék, hogy lendületet adjunk az új lehetőségei tudatára ébredt emberiség szükségszerű fejlődésének az osztálytalan társadalom megvalósításán át a természet felett való teljesebb uralomig. Őszinte törekvésünk a valóság felfedésére, törvényszerűségeinek kibontására és meghamisítóinak irgalmatlan leleplezésére vezetett lel bennünket régi folyamunkban a marxi-lenini világnézet elsajátításához, s így érthető, hogy ezekhez a tételekhez, mint világnézetünk dialektikus materialista kiindulásához, továbbra is következetesen ragaszkodunk. Még akkor is, ha saját sorjainkban kell szembe szállnunk akár a személyi kultuszból eredt, tekintélyelvi dogmatizmussal, az élet állandó forrását-mozgását kifejező marxi-lenini tan szektás, ultrabaloldali elmerevítésével."