Korunk 1966. május [antikvár]

ÁRTTORTÉNETÜNK FÉNYÉBEN Hatása alatt állurüc, elemezzük, teendőinkre alkalmazzuk. Nicolae Ceau$escu elvtárs előadói beszéde a Román Kommunista Párt megalakulásának 45-ik évfordulóján alkotó módon szerzett ideológiai érvényt az élet igazságának, s nagyszerű dolog az, ha a tan (elődeink tudományos öröksége) a gyakorlat ellenőrzésével és újításaival (saját tapasztalatvilágunk felismeréseivel) gazdagodik. A dokumentumerejű beszéd élö marxista—leninista módon értelmezte a párt történelmi szerepét mind nemzeti, mind nemzetközi viszonylatban, s tisztázta a korszerű és igényes hazai történetírás feladatait nemcsak múltunk helyes megítélése, hanem jövőnk tudatos alakítása szempontjából is. Minden olyan elvontsággal ellentétben, mely az országunkbeli konkrét valóságot figyelmen kívül hagyja, érdemes volt a legfelsőbb helyen is felhívni a figyelmet a romániai gazdasági, társadalmi, nemzeti és kulturális körülményekre. „A szocializmus és a kommunizmus — mondotta Nicolae Ceau§escu elvtárs — nem merev séma, nem sablon, amelybe bele kell kényszeríteni a társadalmi élet valóságát. Az új, szocialista társadalom felsőbbrendűsége abban áll, hogy ez a társadalom a leghaladóbb tudomány alapján épül, amely a társadalom fejlődése objektív törvényeinek ismeretéből, a társadalmi élet valamennyi szakasza követelményeiből, minden nép és iiűnden ország nemzeti jellegzetességeiből indul ki, s tekintetbe veszi azokat a különböző feltételeket, amelyek közepette kialakult és fejlődik minden egyes nemzet. A szocializmus és kommunizmus építése minden egyes nép akaratának, érdekeinek és tótfontosságú törekvéseinek kifejezője." Nicolae Ceau$escu elvtárs a dolgok logikájára támaszkodva cáfolta olyasféle teoretikusok elvont bizonygatásait, akik szerint a nemzet már elavult és történelmileg túlhaladott társadalmi kategória, s amikor elítélt minden olyan antidialektikus magatartást, amely „át akarja ugrani a nemzetté alakulás szakaszát vagy akadályozni a nemzet fejlődését", nemcsak a román nép forradalmi és demokratikus harcainak mai eredményeire, a szocialista nemzet felvirágzására hivatkozott, hanem nemzetközi síkon is méltatta a fiatal vagy kialakuló félben levő nemzetek függetlenségi és szabadságtörekvéseit, azt a szent jogot, hogy maguk döntsenek hazájuk jövőjéről. 667