kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

 
Részlet a könyvből: "FARKAS ZOLTÁN: Állam, nemzet, szuverenitás A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának dokumentumai különös erővel emelik ki azt a dialektikus viszonyt, amely egyrészt a szocialista társadalmi rend, másrészt a szocialista állam - mint a társadalom politikai szervezete - és a szocialista nemzet - mint sajátos emberi közösségi forma - között áll fenn. Társadalmi rend, állam és nemzet belső összefüggéseinek tanulmányozása a szocializmus körülményei között, ezzel kapcsolatban az...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből: "FARKAS ZOLTÁN: Állam, nemzet, szuverenitás A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának dokumentumai különös erővel emelik ki azt a dialektikus viszonyt, amely egyrészt a szocialista társadalmi rend, másrészt a szocialista állam - mint a társadalom politikai szervezete - és a szocialista nemzet - mint sajátos emberi közösségi forma - között áll fenn. Társadalmi rend, állam és nemzet belső összefüggéseinek tanulmányozása a szocializmus körülményei között, ezzel kapcsolatban az állami és nemzeti szuverenitás kérdésének bemutatása és elemzése a marxista szociológia elsőrendű feladata. A történelem folyamán minden társadalmi-gazdasági alakulatban á gazdasági rend, az osztályszerkezet határozta meg az állam lényegét, sajátos osztálytartalmát és ezen keresztül az emberi közösségi formák sajátosságait is. Az állam, nemzet és szuverenitás szoros kapcsolata, sajátos dialektikája a szocializmus feltételei között új tartalmat nyer. A szocialista forradalom a társadalmi élet minden területén gyökeres fordulatot eredményez. Szétzúzza a burzsoázia államhatalmát és bevezeti a munkásosztály politikai uralmát. A szocialista állam mint szuverén és független hatalom fejlődik. A szocializmus felszabadítja a nemzetet a burzsoázia uralma alól, véget vet a nemzeti elnyomásnak. Reális alapokon megoldja a nemzeti kérdést az országon belül, és a szocialista nemzetköziség alapján véget vet a más nemzetek és államok jogait sértő és leigázó nemzetközi kapcsolatoknak. Csakis a szocializmusban valósul meg a maga teljességében a nemzeti és állami szuverenitás."
Albert Policard művei
Bácski György művei
Beke György művei
Bodor Pál művei
Bóna Ervin művei
Borghida István művei
Bretter György művei
Cristian Popisteanu művei
Cseke Gábor művei
Dávid Gyula művei
Farkas Helén művei
Fülöp Géza művei
Grigor Vitez művei
Halász Kálmán művei
Imreh István művei
Kohn Hillel művei
Láng Gusztáv művei
Lojze Krakar művei
Lupán Anna Mária művei
A szerzőről
Méhes György művei
Méhes György (valódi nevén Nagy Elek, Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.

1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemenen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.

A 2. világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.

Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.

2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.

Fia, Nagy Elek – nagyvállalkozó, a Vegyépszer Zrt. tulajdonosa – a leggazdagabb magyarországi milliárdosok közé tartozik, emellett pedig Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.
Miodrag Pavlovics művei
Pap István művei
Papp László művei
Pataki József művei
Pusztai János művei
Rácz Győző művei
Roth Endre művei
Simon Dezső művei
Sombori Sándor művei
Szabó Sándor művei
Szabó Zoltán művei
Szász János művei
Szász Károly művei
Szegő Katalin művei
Szilágyi Júlia művei
Tanaszije Mladenovics művei
Vaszko Popa művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet