Levéltári közlemények XLVII. 1-2. szám [antikvár]

A LEVÉLTÁRI ANYAG HASZNÁLATÁNAK NÖVEKEDÉSE A H. VILÁGHÁBORÜ UTÁN* A levéltárak II. világháború után bekövetkezett fejlődésének egyik jellegzetes vonása, hogy jelentős mértékben megnövekedett a levéltári klientéla vagyis azoknak a száma, akik közvetlenül vagy közvetve használják a levéltári anyagot. Ez a jelenség harmonikusan illeszkedik a kultúra és a civilizáció általános fejlődésének vonalába, egybeesik a szocialista országokban a társadalmi rend változásával bekövetkezett fejlődéssel és megfelel annak a tendenciának, hogy a kultúra egyre szélesebb tömegekhez jusson el. — Az alábbiakban kísérlet történik annak bemutatására, hogy a klientéla növekedését 1 milyen levéltári jellegű és 2 milyen levéltáron kívüli okok segítették, továbbá 3 milyen nehézségekkel és fejlődési iránnyal kell számolnunk a jövőben e fejlődés kapcsán. 1 A növekedést segítő levéltári jellegű okok Századunkban az irattermelés állandóan növekvő tendenciát mutat. Az általános fejlődés vonalából a két világháború ugrásszerű kiemelkedést okozott, amely a háború befejeztével sem múlt el nyomtalanul. Az iratmennyiségben bekövetkezett növekedést az egyre drasztikusabbá váló selejtezések sem tudták ellensúlyozni, így a kutatás számára egyre nagyobb mennyiségű irat vált fokozatosan hozzáférhetővé. Ez lehetett egyik oka annak, hogy a klientéla jelentősen növekedeti: a második világháború után, de e téren ennél jelentősebb szerepet játszott 1.1 a levéltárak által őrzött dokumentumok összetételében bekövetkezett fejlődés és 1.2 a levéltárak aktivitása. 1.1 A LEVÉLTÁRAK ÁLTAL ŐRZÖTT DOKUMENTUMOK ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT FEJLŐDÉS A levéltári klientéla növekedésének egyik fő oka abban keresendő, hogy az elmúlt 30 évben a levéltárak által őrzött dokumentumok összetételében soha nem látott fejlődés következett be. Vonatkozik ez a levéltárak által őrzött dokumentumok típusainak gazdagodására, a dokumentumok évkörének kiterjedésére, továbbá ama iratképző szervek körének bővülésére, amelyeknek iratanyaga levéltári megőrzésbe kerül. * E szöveg rövidített angol nyelvű változata a VIII. Nemzetközi Levéltári Kongresszus (Washington, 1976) egyik referátuma volt, és a kongresszus kiadványaként orosz, angol, német, francia, spanyol nyelven megjelent.