Lymbus 2009 [antikvár]

Kruppa Tamás-Monok István Bornemisza Ferenc és Cseffei László követjárása az európai udvarokban a pozsonyi békekötés után (1627—1628) l625-ben új szakasz kezdődött a harmincéves háboniban: francia és svéd távolságtartás mellett határozott Habsburg-ellenes szövetség alakult. Anglia, Hollandia és Dánia szövetkezett Erdéllyel, a törökök pedig örömmel adtak engedélyt ehhez az akcióhoz. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem sikeres hadjáratot vezetett II. Ferdinánd német-római császár (l6l9-l637) ellen, ám a szövetségesek teljes elképedésére már 1626. október elején elküldte békeköveteit a császárhoz, és az év utolsó hónapjában meg is kötötték a pozsonyi békét. Ettől kezdve Bethlen Gábor Lengyelország trónjának megszerzésétől (svéd segítséggel) várta azt az erőtöbbletet, amelynek birtokában esélyesebben harcolhat a középkori Magyarország egyesítéséért, illetve a török kiűzéséért. Dán, holland és angol szövetségeinek ugyanakkor magyarázattal tartozott, ezért indított követséget 1627 szeptemberében az európai udvarokhoz: egykori szövetségeseit kívánta megnyugtatni, és elkezdte új szövetségi rendszerének kialakítását is. Bethlen Gábor, aki I6l3 óta ült az erdélyi fejedelem székében,' gyermektelen volt. Első felesége. Károlyi Zsuzsanna l623-ban meghalt, és ezután szövetségi elképzeléseihez alakította házassági terveit is. Először II. Ferdinánd unokahúgát kérte meg informálisan, de a császári ház elzárkózott a frigytől. Ezután kérte meg a brandenburgi választófejedelem leányának, Katalinnak a kezét. Gyermeke tőle sem született. Testvérének, Bethlen Istvánnak két fiát azonban gonddal nevelte. A tehetségesebb ifj. Bethlen István volt, akit l6l8-ban a heidelbergi egyetemen Dávid Paraeussal taníttatott.^ Iktári Bethlen Péter 1625 márciusában indult külföldi tanulmányíitra, a korban szinte egyedülállóan nagyszámú kísérettel.' A két nevelőn - Tótváradjai Korniss Mihály, Tölcseki István - kívül iktári Bethlen János, vargyasi Dániel János, Abaffy László és Tornai Gáspár kísérte útján Leidenig. Ez a kíséret kiegészült Beriinig azzal a követséggel, amelyet Liszti Ferenc vezetett azzal a céllal, hogy a fejedelem számára megkérjék Brandenburgi Katalin kezét. Ez utóbbi társasághoz tartozott Kecskeméti Gergely is, a peregrináció Berlinig tartó szakaszának korabeli krónikása. A Gyulafehérvárról induló társaság előbb Kassára, majd Lőcse, Boroszló, Beriin útvonalon az Odera melletti Frankfurtba ért. Az itt eltöltött egy év után, 1626. június végén Leidenbe indultak, és július 25-én valamennyien beiratkoztak az itteni egyetemre. A peregrináció történetét e ponttól részletesebben kell tárgyalnunk, hiszen a Leidenben eltöltött egy év után döntött úgy id. Bethlen István és a fejedelem, hogy Cseffei Lászlót, Belső-Szolnok megye főispánját küldik ki az ifjú Péter mellé kísérőnek. Diplomáciájáról összefoglalóan lel. Benda, 198L LuKiNicii, 1926. A peregrináció történetének részletes összefoglalása, teljes bibliográfiával: Adalékok, 1990.