Lymbus 2019 [antikvár]

Bándi András - Palotás György Egy medgyesi Cyprianus-kötet és Verancsics Antal epitáíiumai Adrianus Wblphardus halálára (1544) Verancsics Antal (Antun Vrancic/Antonius Verantius, 1504-1573) délszláv humanista költő és történetíró, katolikus főpap, valamint diplomata tevékenységének művelődés-cörténeri jelentősége régóta vizsgált területe a magyar irodalomtörténeti kutatásoknak.' Pártfogójának, Szapolyai János királynak halála után Erdélybe költözött és az özvegy Izabella királyné meghatározó udvari emberévé vált.^ Itteni tartózkodása alatt (1541-1549) számos humanista íróval és költővel tartott nem csekély irodalomtörténeti jelentőségű kapcsolatot.^ Többek között itt ismerte meg Kolozsvár reformáció előtti utolsó katolikus plébánosát, Adrián Wolphardot (humanista nevén Adrianus Wolphardust, 1491-1544) is.^ Wblphardus a bécsi egyetem hallgatója volt, ahol 1509-1512 között bölcseletet és teológiát tanult. Gyulafehérvárra visszatérve 1516-1517-ben már gyulafehérvári kanonokként és szásztörpényi' plébánosként említik a források. 1521-1523 között Bolognában folytatott jogi tanulmányokat, amelynek végén doktorátust szerzett. Magas jogi képzettsége a továbbiakban a kolozsi, a krasznai, majd a dobokai főesperesi és püspöki helynöki méltóságokba segítette. Az egykori kolozsvári jezsuita kollégium könyvtárába került és fennmaradt kötetei azt tanúsítják, hogy a korabeli Erdély egyik legjelentősebb könyvbarátainak egyike volt. A Várday Ferenc (1474-1524) erdélyi püspök neoplatonista köréből kikerült Wolphardust az irodalomtörténet-írás leginkább a Janus-kötetek kiadójaként tartja számon,' de maga is írt latin verseket. Elkötelezettje volt tehát a humanizmusnak, a reneszánsz művészethez való vonzódást pedig éppen kolozsvári házának 1534 és 1541 között keletkezett faragványain lehet leginkább lemérni. Ez az épület, a Wolphard-Kakas-ház (Főtér 32.) a kolozsvári reneszánsz építészet egyik leglátványosabb és legismertebb emléke.'' A filológia, a könyvészet és a képzőművészetek iránti érdeklődése éppen ezért további közös kapcsolódási pontot jelentett a kolozsvári plébános és a fiatal dalmát diplomata, Verancsics Antal között. Adrianus Wolphardus 1544-es halálakor Verancsics Antal saját költeménnyel búcsúzott pestisben elhunyt barátjától. Ezt a költeményt először Szalay László és Wenzel ' Gyulai, 2011,395-399. ^ Oborni, 2009,34-40. ' Gál-Mlakár, 2009,115-144. " Ernuszt, 1939,1-75. ^ Szásztörpény (németül Treppen), egykori szász többségű falu Erdélyben, Besztercétől keletre, ma: Tár-piu (RO). ' Ioannis Pannoni: episcopi [ ] Elegiarum Uber unus, ed. Adrianus Wolphardus, Bologna, Hieronymus de Benedictis imprimebat, 1523 (RMK 111 256). Vö. Oborni, 2009,35-36; Tóth, 2001,7-9. ' Kovács, 2006; Mikó, 2005, 205-244.