Magyar Könyvszemle 1985/3-4. [antikvár]

VIZKELETY ANDRÁS Johannes de Utino világkrónikájának szöveghagyományozása A Magyar Könyvszemle már kétszer, 1894-ben és 1909-ben, adott hírt egy Johannes de Utinónak tulajdonított krónikaredakcióról, amelynek magyar krónikafüggeléke is van.^ Az Országos Széchényi Könyvtár régóta őrzi e króni-ka-szerkesztménynek egy német nyelvű változatát,^ 1970-ben pedig a londoni Sotheby antikváras-cég árverésén a krónika egy eddig ismeretlen latin szövegemlékét vásárolta meg.® A vétel és egy további szerencsés körülmény, 1975-ben, olaszországi kutatóutam során a krónika alapszövegét tartalmazó tekercs felfedezése, valamint hazánkban^ és külföldön® a krónikával foglalkozó újabb irodalom indított arra, hogy e szövegek keletkezését megvizsgáljam. 1. A szövegemlékek Az első meglepő eredményt az hozta, hogy az eddig ismert szövegeken túlmenően egész sor könyvtár őriz olyan, többnyire illusztrált krónikakéziratot — tekercset vagy kódexet —, amelyet Johannes de Utino ordinis fratrum minorum ajánlott Bertrand aquilejai pátriárkának.® Az ajánlást, ill. a prológust (a rövid szövegnek programatikus előszó-funkciója is van) a különböző kéziratok 1344 és 1349 közé datálják. Az előszó (ajánlás) után az események előadása az első emberpár teremtésével kezdődik, de különböző időben fejeződik be. A kéziratok négy csoportba sorolhatók. A kódexleírások elején a nagy kezdőbetűs sziglák a lelőhelyre vonatkoznak és alfabetikus rendben következnek. Az első csoportban azonban kétszer kezdődik az ábécé, mivel a rotulusok, amelyek a krónika ősformáját képviselik, a sor élére kerültek. A későbbiekben 1 Kaüácsonyi János: Adalékok krónikáink történetéhez. Magyar Könyvszemle, 1894. 219—229; — Zsák I. Adolf: A római Ottoboni-könyvtár hazai vonatkozásai, uo. 1909, 224—• 251. ' A. VizKBLKTY: Beschreibendes Verzeichnis der altdeutschen Handschriften in ungarischen Bibliotheken. I. Budapest—^Wiesbaden 1969. 127—129. ' Vö. a Sotheby-cég 1970. dec. 1-ón árverezett kéziratainak és könyveinek nyomtatott katalógusában a 2891. sz. tétel. ^ MÜiYtrsz Elemér: A Thuróczy-Krónika és forrásai. Budapest 1967. ® Norbert H. Ott: Typen der Weitchronik-Ikonographie. Bemerkungen zu Illustration, Anspruch und Gebrauchssituation volkssprachlieher Chronistik aus überlieferungsgeschichtlicher Sicht. In: Jahrbuch der Oswald von Wolkenstein Gesellschaft, 1 (1981), 29—55; — uő: Johannes de Utiko, In: Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon, hrsg. von Kurt Ruh. IV. Berlin—New York 1983, 785—788. ® Bertrand 1334-től 1350-ben bekövetkezett meggyilkolásáig állt a patriarchátus élén, vö^ Pius Bonifacius Gams: Series episcoporum Ecclesiae CathoUcae. Ratisbonae 1873, 1 Magyar Könyvszemle