Magyar Könyvszemle 1991-1992/1-4. [antikvár]

1991/1-2. szám: SZELESTEI N. LÁSZLÓ A seitzi legendárium Szent István-legendája A15. században a seitzi karthauziaknál vaskos gyűjtőkötetbe került egy 14. századi, 14 levélből álló füzet, amely sorrendben az alábbi szentek legendáit tartalmazza: L^zló, István, Imre, Adalbert. A legendáriumot egy kéz írta, a végén explicit, az elején tollpróbák találhatók, tehát nem töredékként került mai helyére.' A legendák sorrendje hazai liturgikus gyakorlatot követ. E megállapítást nem zárja ki az a tény, hogy Adalbert (ünnepe április 23-án) legendája Imréé utánra került. Ugyanis a magyarországi breviáriumok Adalbert transiatiójának napján (november 6-án) hozzák a Johannes Canaparius-féle legenda leszármazottját.^ Ugyancsak Imre-nap után szerepel Adalbert legendája Imre gyulai plébános és váradi kanonok 1454. évi lectionaríumában.3 A Gyöngyösi Gergely neve alatt fennmaradt, 14. század végére datált mértéktartó pálos ünnepjegyzékben szintén a fenti sorrendben követi egymást legendáriumunk négy szentje. Gellért neve hiányzik."* Korábbi tanulmányunkban valószínűsítettük, hogy a seitzi legendárium (ma Grazban őrzik) Lövőidről kerülhetett Seitzbe. Seitz szerepe közismert a karthauzi rend magyarországi kolostorainak benépesítésénél. Nagy Lajos királyunk lövöldi kolostoralapítása (1364) után pálos szerzetesek is átléptek a karthauziakhoz. A hazai szerzetesek számának emelkedése, a laikus testvérek hazai volta, és az átlépő pálos szerzetesek a hazai szentjeink tisztelete iránti igényt növelhették. A tisztelet engedélyezését Seitzben kellett ekkortájt kérni a karthauziaknál, az ott ülésező általános rendi káptalantól. Talán a kérelem mellékleteként került Seitzbe legendáriumunk.® A legendáriumból közzétettük már Szent László legendáját.^ Szent Imre legendájának kéziratunkban szereplő szövege sorról-sorra egyezik a 12-13. század fordulójára datált reini kézirat szövegével, annak sok hibáját azonban nem tartalmazza. ' szelestei N. László: A Szent László-legenda szövegfiagyományozódásáról (Ismeretlen legendaváltozat). = MKsz 1984.176-203. (I.h.: 176-177.) ^ tarnai Andor „A magyarnyelvet írni kezdik". Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp. 1984.182. (186. jegyzet). ® karácsonyi János: Imre gyulai plébános kódexe. = MKsz 18%. 14. * török József: A magyar pálosrend liturgiájának forrásai, kialakulása és főbb sajátosságai Bp. 1977. 49-51. ® Lazl.sz. jegyzetet, 176-177. ® L az 1. sz. jegyzetet, 184-196. Hasonmás ugyanott, 180-183.