Magyar Könyvszemle 2010/1-4. [antikvár]

KOVÁCS ANDREA-FÖLDVÁRY MIKLÓS ISTVÁN Egy ismeretlen Szent Gellért-offícium* Könyvtári állományból törölve Mivel a római egyházban a szentek liturgikus tiszteletének két formája a mise és a zsolozsma, ezért István király, Imre herceg, Gellért püspök, András és Benedek remeték 1083-as kanonizációja után szinte azomial megindult az új ünnepek költői, zenei anyagának összeállítása, kidolgozása. Eleinte a kategóriájuknak (vértanú, hitvalló) megfelelő közös misével és zsolozsmával ünnepelték az ország új szentjeit, amelyben megjelentek az első saját szövegű részek: a könyörgések, később pedig a szentről szóló olvasmányok. Az énekelt tételek megalkotása jelentette a következő lépést (Magnificat- és Benedictus-antifónák, majd a laudes öt antifónája és/vagy a matutinum 7-9. responzóriuma), míg végül a zsolozsma egészét, a misében pedig az alleluja és esetleg a szekvencia szövegét vették a szent saját anyagából. A két zobor-hegyi remete, András és Benedek ümiepét nem tudni, mi okból, azonnal saját zsolozsmával ülték meg, amely a ma ismert magyarországi liturgikus kompozíciók közül valószínűleg a legrégebbi, a 11-12. század fordulójáról származik.' István király tiszteletére az első tételek a kanonizáció idején születtek, teljes históriája Imre herceg offíciumával együtt az 1260-70-es években keletkezett. Míg András és Benedek kultusza kezdetben és a későbbiekben is korlátozott maradt, addig István és Imre esetében tovább folytatódott az alkotótevékenység. Előbbi tiszteletére a kalocsai érsekség és a zágrábi püspökség alkotott új zsolozsmát a 14. században, utóbbiról pedig egy erdélyi és egy váradi breviárium^ ' Jelen tanulmány az OTKA NK 78060 pályázat támogatásával jött létre. Az offlcium szövegét gondozta és fordította Földváry Miklós István. ' L.: Szendrei Janka: „In basílica sancti Emmerami" - András és Benedek históriája. = Magyar Zene (37.) 1998. 1. sz. március, 21-28. ^ L.: Szendrei Janka: Az István- és Imre-offtcium zenei rétegei. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. Gondolat Kiadó, 48-53., valamint Dobszay László: Az ország patrónusainak liturgikus tisztelete a középkori zsolozsmában. In: A magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Szerk.: Cséfalvy Pál-kontseic Ildikó. Esztergom, 2000. Keresztény Mtizeum, 96-106. ' Breviárium ex Transsilvania. 1462. Güssing, Klosterbibliothek der Franziskaner, 1/34. fol. 312-314. Breviárium Varadiense. 1460. Roma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. lat 8247 fol 278^-280.