Me.dok 2007. március-április [antikvár]

Részlet a könyvből:[ ILLATMONTÁZS ]INTERMEDIALITÁS ÉS INTERSZENZUALITÁS"P. SÜSKIND ÉS T. TYKWER PARFÜMJÉBEN1A föld alatt a beparfümözött is éppolyan rémesen bűzlik."MartialisPatrick Süskind 1985-ben megjelent regénye, A Parfüm. Egy gyilkos története a 20. századi német irodalom egyik legnagyobb nemzetközi sikere. Amerikai fogadtatása csak Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlanjához volt mérhető.Az illatok zenéje papíron és celluloidonNem véletlen, hogy számos neves rendező akarta megfilmesíteni Jean-Baptiste Grenouille hátborzongató életét, ám a szerző egészen 2001-ig nem volt hajlandó eladni a jogokat. Korábban Milos Formán2 vagy a 2001: Űrodüsszeia alkotója, Stanley Kubrick jöhetett volna Süskindnél számításba, ám éppen ők nem mutattak érdeklődést a regény filmre vitele iránt, sőt Kubrick egyenesen adaptálhatatlannak nevezte a Parfümöt. Bernd Eichinger producer azonban más véleményen volt, és bő húsz évvel a regény megjelenése után elkészítette minden idők legdrágább német filmprodukcióját. (Lueken, 2006. 8.) A rendezéssel azt a Tom Tykwert bízta meg, aki Gelencsér Gábor szavaival inkább a divatokra érzékeny, mint eredeti alkotó" (Gelencsér, 2002. 33.), ám aki az 1998-as A lé meg a Lola óta töretlen népszerűségnek örvend világszerte.5