Bővebb ismertető
Fukász György
CSEPELI MUNKÁSOK ÉLETMÖDJA ÉS SZABADIDÖ-SZOKÁSAI /Tanulságok az ismeretterjesztés számára./
Az ismeretterjesztés számára rendkívül tanulságosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyek a csepeli munkások életmódjának vizsgálatakor, annak a longitudinális kutatásnak a során halmozódtak fel, amelyeket 1969-ben kezdtem el a csepeli Szerszámgépgyárban. Anélkül, hogy mód nyilna a kutatások részletesebb bemutatására — erre már többször sor került, többek között a TIT által szervezett nemzetközi "Szabadidő és életmód"-konferenciákra benyújtott dolgozatokban is, amelyekből többek között 1974-ben publikálásra került egy részletesebb áttekintés a "Szabadidő és életmód" c. kötetben /magyarul és angolul/ — a kutatások néhány jellegzetes tapasztalatára kivánom helyezni a hangsúlyt, amelyek az életmód alakulása nyomán segíthetik az ismeretterjesztés-politika törekvéseinek tervezését, s hozzájárulhatnak az életmód formálásához, a szabadidő-szokások alakításával, az életmód sajátos rétegének, tudati vonulatainak a megfelelő befolyásolásával.
A csepeli kutatások, amelyek kezdetben csupán a 44 órás munkahét bevezetésének, a szabadszombátos rendszer kialakításának következményeivel kívántak foglalkozni, arra törekedve, hogy a munkaidőcsökkentés következtében keletkezett társadalmi mozgásokat térképezzék fel, már az első kutatási szakaszban, 1969-1972 között sem korlátozódhattak csupán a szabadidőtevékenységek hagyományos körére, hanem a munkaidő csökkentése nyomán keletkezett lehetőségeknek, a szélesebb értelemben vett u.n. szabadidőnek a kereteit kívánták áttekinteni. A szűkebb értelemben vett szabadidő-tevékenységek létének, mozgásának elemzése éppen ezért szükségképpen beleágyazódott a társadalmi viszonyok szélesebb kereteibe, a társadalmi mozgások egész tartományának hatását bekapcsolva a szabadidő-tevé-
7